Megérkezett hazánk első Lackója, akinek a nevét nem fogadták el hivatalosan keresztnévként.

A 2024-es év folyamán összesen 551 névkérelem került a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakértőinek asztalára. Ez alkalommal is alaposan utánajártunk a megfigyelhető trendeknek és a különleges eseteknek, amelyek a névadási gyakorlatban megjelentek.

2024-ben sem unatkoztak a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont szakemberei, hiszen összesen 551 névkérelemről kellett dönteniük - ezekből 229 volt férfi, 322 pedig női név.

Dr. Raátz Judit tudományos főmunkatárs a 24.hu megkeresésére közölte: a babájukat váró szülők mellett egyre gyakrabban nyújtanak be névkérelmet olyanok is, akik maguknak szeretnének újonnan bejegyezhető keresztnevet. Tavaly 27 esetben a nagyobb gyermekének, 70 alkalommal pedig saját magának próbált engedélyt kicsikarni a kérelmező.

A legtöbben azonban nem érték el a kívánt célt.

Az 551 névből csupán 10 százaléknál is kevesebb teljesítette a jogszabályi követelmények által felállított szűrőt, így 66 új név került bejegyzésre. Ebből 41 női és 25 férfi név található, amelyek közül idén már szabadon lehet választani.

Az alacsony bejegyzési arány oka részben továbbra is az, hogy a vonatkozó jogszabály szerint új nevet kizárólag a magyar helyesírás szabályai lehet elfogadni, s a kérelmek többsége még mindig idegen helyesírással írt névre vonatkozott. A kérelmezők nem könnyen adják fel: többször is előfordul, hogy a kutatóközpont nem engedélyez egy nevet bejegyzésre, ám fél év múlva ugyanazok újból kérik ugyanazt a formát.

Valahogy nem elég világos, hogy ezt egy jogszabály írja elő. Ilyen például a Carlos, a Mattihas, az Entony, az Antony, a Conor, a Connor, a Sophia, a Maya és az Aysa. De megjelent többször a Kéthy és Kéty alak, illetve a Hercegh, a Judith, az Emily és a Pierre is

Raátz Judit úgy véli, hogy mindenki képes a saját stílusát és hangját megtalálni, így érdemes felfedezni a kreativitásunk határait. Különböző technikák alkalmazásával, mint például a szavak játékos használata vagy a személyes élmények beemelése, egyedivé tehetjük a kifejezésünket. Az írás során fontos, hogy bátran kísérletezzünk, és ne féljünk a hibáktól, hiszen ezek is hozzájárulhatnak a fejlődésünkhöz.

Az ellenpéldák között említést nyer a Lackó név esete is. Ez a név nem először került a bizottság elé, és bár korábban nem kapott zöld lámpát a bejegyzéshez, most egy család olyan meggyőző és hiteles érvek sorát tette le az asztalra, hogy tavaly végre sikerült elnyerniük a bizottság támogatását. Az érvek között szerepelt, hogy a név önállóan is létezett, sőt, családnévvé is vált az évtizedek során. Miután a bizottság rábólintott a névre, megszületett Magyarország első hivatalos Lackója.

Kérdésünkre reagálva az intézet tudományos főmunkatársa kifejtette, hogy a 2024-es év új trendeket hozott a névkérelmek terén. Míg a skandináv nevek szinte teljesen eltűntek a népszerűségi listáról, addig a héber és görög eredetű nevek iránti kereslet jelentősen megnövekedett. Ezen kívül a török, perzsa és szanszkrit gyökerekkel rendelkező nevek is egyre inkább előtérbe kerültek, és a férfiak esetében a szláv nevek bejegyzési igénye is fokozódott.

A japán nevek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és sokan ezt a jelenséget a japán kultúra iránti vonzalommal magyarázzák. Az emberek felfedezik a különleges jelentéseket és szépséget, amelyeket ezek a nevek hordoznak, így egyre inkább elterjednek a mindennapi életben.