Fedezd fel, hogy ki lehet a mesterséges intelligencia legújabb célpontja! Ezek a szakmák komoly kockázatokkal néznek szembe – Pénzcentrum.

A mesterséges intelligencia villámgyorsan alakítja át a munka világát, és a következő célpont a humán erőforrás lehet. A nemzetközi adatok szerint a HR-feladatok döntő része automatizálható, ami Magyarországon is több tízezer állást sodorhat veszélybe. Miközben a cégek a költségcsökkentés és a hatékonyság bűvöletében egyre több döntést bíznak algoritmusokra, egyre élesebb a kérdés: mi marad az emberi tényezőből ott, ahol eddig emberekkel foglalkoztak?

A mesterséges intelligencia (MI) gyors térnyerése új korszakot nyit a munka világában - és egyre világosabb, hogy a humán erőforrás (HR) terület lehet az egyik első nagy vesztese. Amit eddig a pénzügyi adminisztrációról, ügyfélszolgálatról vagy fordításról gondoltunk, most a toborzás, képzés és munkaügyi adminisztráció esetében is valósággá válhat: az MI egyszerre képes költséget csökkenteni, folyamatokat felgyorsítani, és kiváltani azokat az embereket, akik éppen a munkaerővel foglalkoztak.

Az Egyesült Államokban végzett kutatások alapján a generatív mesterséges intelligencia alkalmazása már a vállalatok közel 10%-ának mindennapi működésében jelen van, és ez a szám folyamatosan emelkedik. Különösen a HR területén tapasztalható erőteljes változás, hiszen a feladatok jelentős része könnyen standardizálható, adatalapú és gyakran ismétlődő jellegű. Egy nemzetközi felmérés előrejelzése szerint 2024 elejére a cégek kétharmada már bevezeti az MI-t a toborzási folyamatokba. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok szűrése, előinterjúk lebonyolítása, vagy akár a munkavállalói kérdések megválaszolása egyre inkább a gépi algoritmusok feladatává válik.

Az MI nem csupán a gyorsaság és a költséghatékonyság terén jelent előnyöket, hanem egyre inkább elengedhetetlenné válik a modern munka világában. A munkavállalók már aktívan beépítik a ChatGPT-hez hasonló technológiákat a saját önéletrajzaik, motivációs leveleik, sőt, akár az egész jelentkezési folyamat automatizálásába. Ez a tendencia arra ösztönzi a HR-osztályokat, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel, és hasonló szintű innovációkat alkalmazzanak a toborzási stratégiáikban.

A magyar munkaerőpiacon a HR-szakma az utóbbi két évtizedben erősödött meg: toborzócégek, munkaerő-közvetítők, tréningcégek és vállalati belső HR-osztályok tízezreknek adnak munkát. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a foglalkoztatottak több mint 2 százaléka dolgozik közvetlenül HR-hez kapcsolódó tevékenységekben, ami nagyjából 80-100 ezer embert jelent.

Ha a nemzetközi trendek begyűrűznek, ezeknek az állásoknak jelentős része automatizálható. A McKinsey legfrissebb jelentése szerint a HR a négy leginkább költségcsökkentő terület közé került az MI bevezetésének első hullámában, megelőzve például a marketinget vagy a termékfejlesztést. Magyarországon ez különösen érzékeny, hiszen a HR-piacon már most is erős a bérnyomás, és a szolgáltatások árát sok cég igyekszik minimalizálni.

A vállalatok vezetői világszerte egy közös problémával néznek szembe: hogyan lehet a termelékenységi elvárásoknak eleget tenni anélkül, hogy a működés alapvető elemeit elveszítenék? A HR szerepe messze túlmutat az adminisztratív feladatokon; ez a terület kulcsszerepet játszik a munkavállalói jólét, a konfliktusok hatékony kezelése és a szervezeti kultúra megőrzése terén. Az emberi tényező elengedhetetlen ezekben a folyamatokban, azonban a költségcsökkentési logika gyakran felülírja ezt az alapvető fontosságú aspektust.

A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia a rutin feladatok körülbelül 80 százalékát képes ellátni. Az utolsó 20 százalék, amely a valódi emberi kapcsolatok, a bizalomra épülő helyzetek és az etikai döntések világát öleli fel, várhatóan továbbra is az emberekre marad. A kulcskérdés tehát inkább az, hogy hány ember marad majd, aki ezeket a rendkívül fontos aspektusokat képviselheti.

Az Európai Unió AI Act elnevezésű jogszabálya kiemelt figyelmet fordít a HR területén alkalmazott mesterséges intelligenciára, különösképpen a magas kockázatú rendszerekre. Ezek a rendszerek, amelyek képesek befolyásolni a munkavállalók karrierjét – legyen szó előléptetésről, elbocsátásról vagy toborzásról – szigorú ellenőrzés alá esnek. A jogszabály célja, hogy megakadályozza a túlzott automatizálás gyors terjedését, ám a valóságban sok vállalat inkább a jogi szürke zónában tevékenykedik, várva a precedens értékű bírósági döntésekre.

A kockázatok rendkívül magasak: ha kiderül, hogy egy algoritmus diszkrét hátrányos megkülönböztetést alkalmaz (például életkor vagy nem szerint), az nem csupán jogi vitákat vonhat maga után, hanem komoly reputációs károkat is okozhat. Ennek következtében Magyarországon a nagyobb vállalatok HR-vezetői óvatosan járnak el, míg a kis- és középvállalkozások esetében sokkal valószínűbb, hogy nem hajlandók vállalni a költséges megfelelőségi ellenőrzéseket.

A globális trendek alapján a HR-szakmák száma a generatív mesterséges intelligencia 2022-es debütálása óta mérsékeltebb ütemben bővül, mint a munkaerőpiac egészének növekedése. Ez már most is a szektor fokozatos csökkenésére utal. Magyarországon ez a jelenség több területen is megmutatkozik:

Toborzás: az önéletrajzok első körös szűrését egyre gyakrabban MI végzi majd.

Képzés: Az e-learning rendszerek mellett vagy akár helyett az MI által vezérelt, egyénre szabott tréningek kínálnak új lehetőségeket a tanulásban.

Adminisztráció: a dolgozói kérdések többségére chatbotok válaszolnak.

Elbocsátások: a leépítések gyakorlati végrehajtása továbbra is emberi feladat, de a döntés-előkészítésben az MI szerepe nő.

Ezek a változások arra utalnak, hogy a HR-területen a pozíciók száma csökkeni fog, azonban a megmaradó állások jelentősebb stratégiai szerepet tölthetnek be, és magasabb hozzáadott értéket képviselhetnek. A magyar HR-szakemberek, akik képesek alkalmazni és integrálni a mesterséges intelligencia eszközeit, nemcsak hogy megmaradhatnak a piacon, hanem akár erősödhetnek is. Ezzel szemben azok, akik csak a papírmunkára és az adminisztratív feladatokra fókuszálnak, könnyen háttérbe szorulhatnak.