Itt az összefüggés: Ha valaki fiatal korában hangosan hallgatja a zenét, akkor később számolnia kell a halláskárosodás lehetőségével.

A halláskárosodás általában fokozatosan, szinte észrevétlenül alakul ki, így a kezdeti jelek gyakran könnyen figyelmen kívül maradnak.

Számos kutatás mutat rá, hogy a fejhallgatón keresztül végzett hosszan tartó zenehallgatás hozzájárulhat a hallásromlás fokozódásához. A mai világban a zene mobiltelefonon keresztül szinte bárhol és bármikor hozzáférhető, így nem meglepő, hogy a hallásunk károsodása kockázatának van kitéve. Különösen aggasztó, hogy sok fiatal már 8-9 éves korában elkezdi a zenehallgatást, és sok esetben ez a tevékenység a napjuk jelentős részét kitölti.

Csak néhány olyan korábbi kutatás áll rendelkezésre, amely a fiatalok által hallgatott zene tényleges hangerősségét a hallásuk változásaival hasonlítja össze. Iris Elmazoska tanulmányában a fiatal résztvevők saját fejhallgatót és zenelejátszót hoztak magukkal. Kiválasztották a szokásosan hallgatott számukat, majd beállították a jellemző hangerőt, ezt követően pedig laboratóriumi eszközökkel méréseket végeztek – olvashatjuk a news-medical.net cikkében.

"Iris Elmazoska így fogalmazott: 'Egy 2005-ös kutatás során a fiatalokat figyelemmel kísérték, és világosan kimutatták, hogy a zenehallgatás közbeni hangerő jelentős hatással van a hallásra. A kutatásban résztvevő fiatalokat a jövőben is nyomon fogom követni, hogy megfigyelhessem, miként változik a hallásuk az idő előrehaladtával.'"

Iris Elmazoska kutatásai során összesen 53 fiatal részvételével végezte el tanulmányait. Az egyik elemzés fókuszában a zenehallgatási szokások álltak, különös figyelmet fordítva arra, hogy a résztvevők mennyire tudatában vannak a nagy hangerőn való zenehallgatás potenciális veszélyeinek. Az eredmények azt mutatták, hogy bár sokan tisztában vannak a probléma létezésével, a konkrét következmények, amelyek a hallásukra gyakorolt hatásokat jelentik, sok esetben nem világosak számukra. Iris Elmazoska kutatásainak középpontjában tehát a hallással kapcsolatos tudatosság növelése áll, célja pedig, hogy a fiatalokat jobban tájékoztassa a zenehallgatás biztonságos módjairól.

"A hallásproblémák lassan alakulnak ki. Gyakran csak később vesszük észre őket - amikor más problémák, például fülzúgás vagy zajos környezetben a beszéd megértésének nehézségei jelentkeznek. Ekkor már gyakran túl késő, hogy bármit is tegyünk ellene. A tanulmány néhány résztvevője fülcsengésről számolt be, és azt mondta, hogy észreveszik, ha túl sokáig vannak kitéve zajnak. A legtöbb résztvevő hallása normális volt, de néhány esetben a legmagasabb frekvenciákon romlást figyeltünk meg"

A zaj és a hangos hangok hosszú időn át tartó kombinációja növeli a halláskárosodás kockázatát. A vizsgálatban résztvevő fiatalok közül sokan egész nap zenét hallgatnak fejhallgatón keresztül, még az iskolában is. Néhányan még alszanak is fülhallgatóval a fülükben.

"Fontos, hogy szünetet tartsunk a hangterheléstől, és lehetővé tegyük a regenerálódást. A kutatások szerint a hallás a csendben töltött időszakok révén védhető. Úgy tűnik, a hangfáradtság gyakori a vizsgálatban résztvevők körében, még akkor is, ha nem észleltek halláskárosodást" - mondja Iris Elmazoska.

Iris Elmazoska izgalmas interjút folytatott a fiatalokkal, hogy feltérképezze zenehallgatási szokásaikat, amelyek életük szerves részét képezik. Számukra a zene nem csupán szórakozás, hanem egyfajta érzelmi támasz is, amely segít feldolgozni a nehéz pillanatokat és javítja a hangulatukat. Különösen érdekes, hogy a fiatalok zenei preferenciái és hallgatási szokásai jelentősen eltérnek a korábbi generációkétól, tükrözve a technológiai fejlődés és a kultúra változásainak hatását.

Iris Elmazoska szerint a zene mára sokkal inkább személyes és intim élménnyé vált. Míg régebben az emberek közösen élték át a zene varázsát, manapság a fiatalok azt hangsúlyozzák, hogy a zene kulcsszerepet játszik az érzelmeik feldolgozásában, és abban, hogy jobban érezzék magukat. Számukra a zene nem csupán zaj – még ha sokan tudják is, hogy a túl hangos zenélés nem éppen egészséges –, hanem egyfajta menedék, amely segít a jelen pillanatának megélésében. A jövőbeli egészségügyi kockázatok sokszor háttérbe szorulnak, hiszen a legfontosabb, hogy miként élik meg a jelen érzéseit.

A tanulmány alapvető lépéseket tesz a halláskárosodás különböző formáinak további kutatásához a jövőben. Az alkalmazott készülékek fejlettebb technológiát képviselnek, mint a megszokott eszközök. A fiatalok hallásának károsodása gyakran nem észlelhető a hagyományos vizsgálati módszerekkel. A jövőbeni problémák és a társadalomra háruló költségek növekedésének megelőzése érdekében sürgető szükség van a további kutatásokra és a fiatalok hallásának alaposabb vizsgálatára.