Teljesen kimerítő, de cserébe néhány centimétert nyerhetünk.

Lábhosszabbító műtéten átesett páciensek fotói egy különleges, a speciális beavatkozásokra szakosodott pekingi kórház falain belül - Fotó: Olivier Chouchana / Gamma-Rapho / Getty Images.

"A különbség mindenhol érezhető: a munkahelyeken, éttermekben és reptereken. Az egyszerű igazság: többet kapsz."

A Többesélyes szerelem című filmben Pedro Pascal karaktere, Harry, egy különös és titokzatos helyzetet tár fel, amikor arra szólítja fel a főszereplőt, hogy tegyen egyedivé a történetét. A film során sokáig nem derül ki, hogy pontosan milyen beavatkozásokról van szó, de az író-rendező Celine Song ügyesen hintázik a feszültséggel, amikor két másik karakter a gazdagok körében zajló furcsa trendekről beszélget. Egy este Harry sebei, amelyeket a selyempaplan takar, különös fényt vet a karakter mélységeire, de később, egy intimebb beszélgetés során megosztja a főszereplővel, hogy mit is jelent számára ez az egész, és hogyan formálja ez a világ a saját identitását. A titkok és felfedezések folyamatosan bonyolítják a cselekményt, miközben Harry karaktere egyre inkább kibontakozik a nézők előtt.

A gazdag férfi szerint az ember teste olyan, mint egy lakás: bele kell tenni, hogy megtartsa az értékét, és a lábhosszabbítás pontosan egy ilyen értéktartó folyamat volt.

Tizenöt centivel magasabb lett, a nők szóba állnak vele.

Dakota Johnson karaktere nem éppen emiatt, de véget vet a kapcsolatnak, majd következik a Többesélyes szerelem legmulatságosabb pillanata: Pedro Pascal a konyhapultnál állva elkezdi rogyasztani a térdeit, hogy bemutassa, milyen magas is lenne valójában, ha nem tenné mindezt.

Amikor éppen ezt a cikket írom, a mozikban a Többesélyes szerelem uralja a nézettségi listákat. Ez nem csupán annyit jelent, hogy közel huszonöt ezer ember élvezhette Pedro Pascal lenyűgöző alakítását, hanem azt is, hogy a nézők közül sokan most először fognak találkozni az esztétikai végtaghosszabbítás fogalmával. Ez pedig nem orvosi kényszer miatt történik, hanem azért, mert az adott személy szeretné megváltoztatni a lábai hosszát. Ahogyan Pascal is kifejti a filmben: a célja az, hogy komolyan vegyék, és növelje az esélyeit a nőknél.

Eddig elég finoman fogalmaztam, de nagyjából idáig lehet titkolni, hogy a végtaghosszabbítás abból áll, hogy kettétörik az ember combcsontját és/vagy sípcsontját, majd aztán különféle módszerekkel addig nyújtják a gyógyulás alatt lévő csontot és a körülötte lévő inakat és izmokat, hogy pár centivel magasabb legyen tőle a páciens. Egyelőre kétféle különböző módszer létezik, az egyik olyan, mint egy kínzóeszköz egy pokoli fantasyből, a másik pedig egy kínzóeszköz egy pokoli sci-fiből. (Apropó, volt egy ilyen jelenet az 1997-es Gattacában is.) Az állandó az, hogy mindkettőnél meg kell reccsenteni azokat a csontokat, amiken az ember jár-kel, sétál, ácsorog, esetleg belerúg egy focilabdába, és napokra, hetekre, hónapokra ágyhoz köti.

Magyarországon sajnos nem elérhetők ezek a műtéti eljárások, így eddig senkinek sem sikerült a magasságát ilyen módon megnövelnie. Azonban egy kis kutatással könnyedén rábukkanhatunk arra, mi a helyzet Törökországban. Mindössze két kattintás választ el attól, hogy konzultáljak egy végtaghosszabbító szakértővel, vagy akár csetbot segítségével is információt nyerjek. Ahogy számos egyéb esztétikai beavatkozás, úgy ez is egyre népszerűbbé vált Isztambul külvárosaiban. A végtaghosszabbítás alapelve már az ötvenes évek óta ismert, hiszen Gavril Ilizarov szovjet orvos volt az, aki kidolgozta ezt az eljárást, amely azóta is az ő nevét viseli.

A két említett módszer közül az olcsóbb a csavaros megoldás, amikor a reccsentés után fémgyűrűket rögzítenek külső eszközökkel a csonthoz drótokkal és csavarokkal. Ezeknek a külső rögzítőkön kell csavarni egyet naponta, és minden egyes csavarással, kőkemény fájdalmak közepette nő a távolság a kettéválasztott részek között. A kőkemény fájdalmakat nemcsak én találgatom, a Guardian nemrég közölt egy riportot egy végtaghosszabbítást vállaló férfival, akinek naponta ötször kellett csavarnia egyet a rögzítésen, hogy magasabb lehessen. "Néha az idegfájdalom agyonvág" - mondta a lapnak.

A rögzítést általában két-három hét elteltével eltávolítják, míg a páciens lábában lévő eszközök eltávolítására egy évvel az eredeti műtét után kerül sor. A beavatkozást követően négy-öt hónap elteltével a páciensek talán már lábra is állhatnak, azonban a rögzítők használata miatt naponta szükséges a sebek tisztítása és fertőtlenítése, mivel azok a fizioterápia és a felépülés során is megmaradhatnak. A műtét utáni első néhány napban a páciensek erős fájdalomcsillapítókban részesülnek. A Guardian által bemutatott páciens körülbelül 11 millió forintnak megfelelő összeget fizetett a Wanna Be Taller (Magasabb akarok lenni) néven ismert isztambuli klinikának a beavatkozásért, amely magában foglalja a terápiát és a felépüléshez szükséges szállodai szobát is. A lap információi szerint Nagy-Britanniában egy magánklinika esetében ennek a beavatkozásnak az ára akár tízszeresére is rúghat.

A drágább és máshogy drasztikus megoldás az, ami egyébként Magyarországon is elérhető, igaz, nem hasonló szépészeti műtétekre. A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján 2019 óta végeznek műtéteket az úgynevezett PRECICE módszerrel. Itt is ugyanaz történik a csonttal, de nem kerülnek rá külső rögzítők, hanem egy speciális velőűrszeget helyeznek be a páciensnek, ami fölé egy mágneses eszközt kell helyezni, az előbbi módszer kínzóeszközökre emlékeztető megoldása helyett, és így kevésbé megterhelő. A klinikán olyanokat műtöttek és műtenek ezzel a módszerrel, akiknek betegség vagy baleset miatt különbség van a két láb hossza között - azaz nem olyanokat, akik egyszerre mindkét lábukat szeretnék megnyújtani.

A PRECICE-módszer alkalmazásával már három-négy hónap elteltével fel lehet állni a lábakra, és ha a terápia sikeresen alakul, egy év múlva gyakorlatilag minden rendben lesz. A műtét során használt csavarok titániumból készülnek, és nincs szükség ezek eltávolítására. Ideális esetben a combcsontnál akár hat centiméternyi, a sípcsontnál pedig nyolc centiméternyi növekedés is elérhető. Fontos megemlíteni, hogy ez a fajta beavatkozás jóval drágább a hagyományos módszereknél, költsége 45 és 125 ezer euró között mozog, ami forintban körülbelül 18 és 47 millió között alakul.

Bármelyik módszert is válassza a lábhosszabbításra vágyó személy, az eljárás után közel két hónapnyi fizioterápiás rehabilitáció vár rá, ráadásul a műtét előtt is ajánlott egy többhetes torna elvégzése, hogy a végtagok a beavatkozásra a lehető legjobb állapotban álljanak. Azonban nem zárhatóak ki a komplikációk, hiszen bármely orvosi beavatkozásnak megvannak a kockázatai. Például egy szaúdi páciens tragikus módon tizenhat nappal a műtétet követően egy vérrög következtében életét vesztette. A Guardian által figyelemmel kísért brit férfi is hasonló nehézségekkel nézett szembe: egy éjszaka szörnyű fájdalomra ébredt, és tüdőembólia alakult ki nála, de szerencsére a vérhígítók segítségével sikerült megmenteni az életét.

A kétezres évek közepe Kínában forradalmi és egyben ellentmondásos időszak volt a szépségideálok terén. Az egészségügyi minisztérium 2005-ben végleg betiltotta a kozmetikai célú lábhosszabbító műtéteket, arra hivatkozva, hogy számos esetben a beavatkozás katasztrofális következményekkel járt. A minisztérium és a hírügynökség, amely publikálta a közleményt, nem részletezte a konkrét eseteket, de megjegyezték, hogy az említett évben tíz páciens deformálódott a pekingi kórházból távozva, miután a hosszabb végtagok ígéretével érkeztek. Az Independent jelentése szerint ebben az időszakban Kínában olyan álláshirdetések is megjelentek, amelyekben a munkáltatók kifejezetten megadták a jelöltek elvárt magasságát, ezzel is hangsúlyozva a szépség és a fizikai megjelenés fontosságát a munkaerőpiacon.

Idén a kínai média érdekes cikket közölt a török lábhosszabbítás-turizmusról, amelyről kiderült, hogy egy teljesen új, szürke piac kezd kialakulni, amely kifejezetten az ilyen műtétek iránt érdeklődők számára kínál szolgáltatásokat. A CCTV egy figyelemfelkeltő esetet is bemutatott, ahol egy páciens krónikus csontvelőgyulladásban szenvedett a beavatkozást követően, ám a műtétet végző intézmény nem vállalta a felelősséget. Korábban a kínai sajtó nem említette meg Törökország nevét, csupán annyit közölt, hogy voltak, akik külföldön végeztették el a lábhosszabbítást, de sajnos nem jól jártak. Egy nő például annyira súlyos állapotba került, hogy járni is alig tudott, sőt, még a levegővétel is nehézségekbe ütközött számára. Az ügy különös figyelmet kapott Nagy-Britanniában is, ahol egy nő a műtét utáni fájdalmai miatt beperelte azt az orvost, aki saját, egyedi módszerével végezte el a lábhosszabbítást. Végül a felek peren kívül megegyeztek, de a történet rávilágít a lábhosszabbítás körüli kockázatokra és a felelősség kérdéseire.

Egy 2018-as kutatás során 125 olyan páciens sportteljesítményét elemezték, akiknek a sípcsontjaikat hosszabbították meg. A résztvevők jelentős része a műtétet követően két évvel már ugyanúgy tudott sportolni, mint az operáció előtt, azonban körülbelül egyharmaduk arról számolt be, hogy a megterhelőbb edzéseket sokkal nehezebben bírták. A leggyakrabban előforduló szövődmény a dongaláb volt, amely során az ínszalagok deformálódtak, vagy idegsérülések léptek fel, ennek következtében a lábfej úgy módosult, hogy járás közben nem érintette a talp a talajt. Ezen kívül gyakori probléma volt, hogy a csontba beépített csavarok elfertőződtek, illetve a betegek néhány területen érzéskiesést tapasztaltak.

A Wanna Be Taller örömmel osztja meg, hogy alapítója, aki Törökországban az első volt, szintén alávetette magát a magasságnövelő műtétnek. Nyíltan beszél arról, miért döntött így: felismerte, hogy az alacsony termete elválasztja őt a társadalomtól, ez pedig nemcsak a közérzetére, hanem az energiájára is kedvezőtlen hatással volt. Nem sokkal később újra kés alá feküdt, hogy még nagyobb magasságot érjen el. A Guardian interjúalanyának tapasztalatai is azt mutatják, hogy a műtétnek semmi köze a férfiasság kérdéséhez; csupán egy átlagos testmagasságra vágyott. Amikor megérkezett a klinikára, 170 centiméter volt, de a műtét után már 177 centiméteresnek mondhatta magát.

"Kozmetikai műtétnek tartják, de sokkal többet tett a mentális egészségemért"

- Tedd egyedivé a szövegedet! - mondta Sam, az amerikai férfi, aki 2020-ban döntött úgy, hogy megműtteti a lábait. A BBC-nek nyilatkozó ortopéd szakorvos, David Goodier elmondta, hogy gyakran azok a páciensek keresnek ilyen beavatkozást, akik pszichológiai problémákkal küzdenek, például a magasságukkal vagy testalkatukkal kapcsolatos diszmorfiával. Goodier figyelmeztetett arra, hogy sok esetben a páciensek nem a saját egészségükre helyezik a hangsúlyt, hanem a beavatkozás költségeire, és az olcsóbb megoldásokat választják. Ha pedig ezek a költséghatékony alternatívák szövődményeket okoznak, az otthoni egészségügyi rendszernek kell kezelnie a problémákat.

Matija Krkovic, a cambridge-i egyetemi klinika ortopédsebésze sokáig ellenállt annak, hogy részt vegyen egy bizonyos beavatkozás végrehajtásában, ám a fokozódó érdeklődés végül arra késztette, hogy megváltoztassa álláspontját. Krkovic a Business Insidernek nyilatkozva kifejtette, hogy ha a módszert betiltanák, az nem csupán a legális lehetőségek eltűnését jelentené, hanem egyúttal teret adna az illegális beavatkozásoknak is. Ezek, bár kevesebb embert érintenének, sokkal nagyobb szenvedést okoznának a pácienseknek. Hamish Simpson, az edinburgh-i egyetem sebésze szintén aggasztónak találja a helyzetet, hangsúlyozva, hogy mintha az emberek csak egyre inkább elfordulnának a biztonságos, orvosi keretek között végzett beavatkozásoktól, ahelyett, hogy a megfelelő és legális opciókat választanák.