Miért hirdeti Orbán Viktor, hogy 2025 kiemelkedő év lesz? Fedezd fel velünk a miniszterelnök titkos erősségeit és stratégiáit!

A magyar gazdaság teljesítménye nem csupán az európai gazdaság helyreállításának függvénye. Sőt, ha az európai teljesítmény nem is javul, a magyar gazdaság akkor is képes lehet a fejlődésre. Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta című műsorban kifejtette, hogy rendelkezünk két jól megtervezett és most előhívott erőforrással, amelyek segíthetnek minket. Az interjú során hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években, különösen 2025-ben, elképesztő lehetőségek várnak ránk.

Ahogy a kormányfő az interjú során hangsúlyozta, jövőre lényeges csökkenés várható az állami kamatkiadások terén, ami jelentős mozgásteret biztosít a kabinet számára. A 2022-es energiaválság következtében elszabaduló energiaárak először a lakossági rezsiköltségeket terhelték meg, majd az állami kamatkiadások robbanásszerű emelkedésével komoly szűkítést idéztek elő a költségvetés lehetőségeiben.

Hiába mérséklődtek az energiaárak már 2023-ban, amelyek akkor 10 milliárd euróval rontották a cserearányokat, olyan mértékű pénzszivattyú indult meg a magyar gazdaságban a jegybank kamatemelései hatására, hogy gyakorlatilag esélye sem volt a kormánynak arra, hogy a gazdasági növekedést bármilyen programon keresztül beindítsa.

Jövőre azonban várhatóan véget ér ez a tendencia: az idei eredményszemléletű kamatkiadások, amelyek a GDP 4,8%-át képviselik, 2025-re már csak 3,8%-ra csökkennek.

Természetesen jövőre a költségvetési hiány csökkentése is prioritást élvez, 3,7 százalékra kellene mérsékelni. Azonban a legfrissebb, novemberi adatok szerint az államkassza már olyan kedvező helyzetben van, hogy zökkenőmentesen elérheti ezt a célt, sőt, akár egyes kiadásokat is előre hozhat.

Másrészről fontos tudni, hogy a kamatkiadások ugyan jelentősen megemelkedtek, de annak a hasznát lényegében a magyar háztartások aratták le, akik a magas kamatokkal tudták védeni a megtakarításaikat az inflációtól, miközben például a Prémium Magyar Állampapíron keresztül finanszírozták az államháztartást. 2025-ben a lejáró állampapírok több száz milliárd forintot tesznek ki, ez pedig újabb lendületet adhat a belső fogyasztásnak és a növekedésnek.

Az új kapacitások, amelyek a következő években formálni fogják a magyar gazdaság jövőjét, most érnek be.

Bár 2024 nem a magyar ipar fénykorát hozta el, hiszen hónapokon át szenvedett a gyenge külső gazdasági környezet hatásaitól, 2025 viszont mérföldkőnek ígérkezik. Ugyanis ebben az évben három jelentős gyár kezdheti meg működését, mindössze néhány hónap eltéréssel.

A jegybank legújabb, decemberi inflációs jelentésében is foglalkozott az üzemek gazdasági hatásaival, amiből az derült ki, hogy a három gyár 2025-ben 0,6 százalékponttal emelik meg a GDP-t, majd 2026-ban további 0,8 százalékponttal. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank prognózisa szerint a harmadik negyedévtől kezdve már 4 százalék fölött növekedés, ami az év végére már 5 százalékot is megközelítheti.

A 2025-re vonatkozó előrejelzések szerint a jegybankárok a GDP-növekedést 2,6-3,6 százalék között prognosztizálnak, ami nagyjából összhangban áll a kormány által várt 3,4 százalékos bővüléssel. Különösen biztató hír a magyar gazdaság számára, hogy a következő év közepétől élénkülés tapasztalható a külkereskedelmi piacon, sőt, az elemzők optimistán nyilatkoznak arról, hogy Németország is végre kezdhet magára találni.

A kormány minden részletre ügyelt, hiszen az idei év világosan megmutatta, hogy ha Németország gazdasági nehézségekkel küzd, azt mi is azonnal érezni fogjuk. Ennek következtében a kezdeti 4 százalékos növekedési előrejelzést már két hónap elteltével csökkenteni kellett, először 2,5 százalékra, majd a külpiacainkon tapasztalható egyre súlyosabb problémák miatt 1 százalék alá.

A 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv világosan a belga gazdaság növekedési lehetőségeinek kiaknázására összpontosít. Célja a fogyasztás élénkítése, például a munkáshitel vagy a családi adókedvezmények emelésén keresztül, miközben a tőkeprogramok és lakásépítési támogatások révén a beruházások ösztönzését tűzte ki célul. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság tartósan 3 százalék feletti növekedést érjen el, ehhez elengedhetetlen a külső kereslet fellendülése is.

De legalább a belső motorok végre jól működhetnek, a többi pedig már nem rajtunk áll.

Borítókép: Orbán Viktor Miniszterelnök (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)