"Minden férfi disznó" - és akkor mi, angyalok, hol helyezkednénk el ebben a világban?

Ahhoz, hogy megtekinthesse a videót, kérjük, engedélyezze a JavaScript funkciót, vagy válasszon egy olyan böngészőt, amely támogatja a HTML5 videolejátszást.

Akárhogy is nézzük, a férfiak és nők közötti erőviszonyok jelentős eltéréseket mutatnak. Ahelyett, hogy ezt a különbséget harcok színterévé tennénk, talán érdemes lenne elfogadnunk, hogy mindkét nemnek megvan a maga egyedi életútja, amelyet be kell töltenie. Nem csupán a karrier, a családi állapot vagy az önmegvalósítás szempontjából, hanem alapvetően más dimenziókban létezünk. Ha csak a testfelépítésünkre gondolunk, világosan látszik, hogy egy nő fizikailag más kihívásokra és lehetőségekre van felkészülve, mint egy férfi. E különbségek nemcsak a fizikai aspektusokban, hanem a gondolkodásmódban és az érzelmi intelligenciában is megnyilvánulnak, ami gazdagítja az emberi tapasztalatokat.

Formálhatjuk testünket, emelhetünk nehezeket, de ha nem saját magunkért tesszük, akkor a versengés értelmetlen. De vajon miért is vágyunk erre? Egy nő szépsége éppen a finomságában és kecsességében rejlik, ami egyedivé varázsolja őt. A férfiakat is éppen ez a különbség vonzza, hiszen a sokszínűség adja a vonzerőt.

A férfiak disznók, a nők hárpiák

Sarkosan, de van benne valami. Legalábbis biztosan mindkét fél megerősítené az állítást. Való igaz, hogy a legtöbb férfinak még a szeme sem áll jól és életük végéig ott lesz a tekintetükben az a bizonyos csibészség, de közben ne feledkezzünk meg arról, hogy a mi szemünkben is ott ég valami. A női rafinéria egy olyan velünk született dolog, mint a férfiaknál a csibészség.

Nemrég egy férfi ismerősöm tett egy meglehetősen bátor kijelentést, miszerint a nőknél nincs egyszerűbb lény a világon, kiszámíthatók és befolyásolhatók vagyunk. Kikerekedtek a szemeim, mert szerintem mi pontosan ezt gondoljuk a férfiakról és szerintem ebben a csatában mi nyernénk. A női praktikák olyan gondosan kiterveltek és rafináltak, hogy esélyük sincs ellene védekezni. Ebből viszont adódik a kérdés, hogy mennyire űzünk mi tisztességes játékot velük szemben.

Mindenki a saját fegyverével küzd meg a kihívásokkal.

Egy igazán mély és tartalmas párkapcsolat tele van kihívásokkal. Ezek a megpróbáltatások nem célja a kapcsolatnak, hanem lehetőséget adnak a lelki fejlődésre, és így alakulhat ki az összetartozás érzése. Az a tény, hogy két ember ennyi energiát és időt fektet a közös jövőjükbe, rengeteget elárul arról, mennyire elkötelezettek egymás iránt, még ha a végső eredmény sohasem garantált sem. Mindkét partner a saját módszereivel küzd, igyekszik érvényesíteni a nézőpontját. A férfiak gyakran szembesülhetnek azzal, hogy milyen nagy felelősség hárul rájuk, különösen, ha nem osztoznak a háztartási teendőkben, vagy ha elhanyagolják a partnerüket, esetleg figyelmük más nőkre terelődik.

A helyzet sokszor még bonyolultabb egy szerelmes férfi életében, hiszen egy csupán egy vonzó pillantás elegendő ahhoz, hogy szívét és lelkét azonnal megnyerje. Ebből adódóan felmerül a kérdés: miért tűnnek olykor a férfiak „disznónak”? Mindenkinek megvan a maga harca, csak éppen eltérő fegyverekkel vívjuk azokat. Jó lenne, ha mindkét fél elismerné, hogy néha a nők is képesek önzően viselkedni, míg a legbátrabb férfiak is elcsábulhatnak. Ezzel talán elérhetnénk a tökéletes egyensúlyt, ahol mindenki felismeri a saját gyengeségeit és erősségeit.