Friss információk érkeztek: 2025-ben jelentős változások várhatóak a nyugdíjrendszerben, ami mindannyiunkat érint. Érdemes figyelni a részletekre!
A szolgálati idő kiszámításának első lépése az elismert szolgálati idő meghatározása
A nyugdíjfolyósítás folyamata 2025-ben is bonyolult és részletes szabályok betartását követeli meg, amelyeket Farkas András nyugdíjszakértő világított meg a legfrissebb hírlevelében. A Közbeszéd.hu számára adott interjújában hangsúlyozta, hogy a nyugdíj megállapításánál kulcsfontosságú a szolgálati idő, a keresetek alakulása, valamint a vonatkozó évre érvényes valorizációs szorzók figyelembevétele. E tényezőket szigorú normasorozat keretein belül kell figyelembe venni, hogy a nyugdíj összege pontosan és korrekt módon kerüljön meghatározásra.
A szolgálati idő meghatározása egy fontos folyamat, amely segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt megérteni a munkahelyi elkötelezettség időtartamát. E folyamat során figyelembe kell venni a munkavállaló által eltöltött éveket, hónapokat és napokat, valamint az esetleges megszakításokat vagy különleges körülményeket, amelyek befolyásolhatják a számítást. A pontos számítás nemcsak a nyugdíjhoz való jogosultság szempontjából lényeges, hanem a munkaviszonyokkal kapcsolatos egyéb juttatások és kedvezmények megállapításában is kulcsszerepet játszik. A szolgálati idő megfelelő nyilvántartása tehát elengedhetetlen a munkahelyi jogok és kötelezettségek tisztázásához.
A nyugdíj kiszámításának első lépése az elismert szolgálati idő meghatározása. A szolgálati idő napjainak számát 365-tel elosztva kapjuk meg a teljes szolgálati évek számát. Csak az egész évszámokat kell figyelembe venni, a töredékév nem számít. Ezt követően a nyugdíjszorzó százalékos mértéke kerül meghatározásra, amely alapján a nyugdíjat számolják (pl. 40 év szolgálati idő esetén 80%-os szorzóval).
A keresetek és a járulékok figyelembevétele
A nyugdíj megállapításához figyelembe kell venni az átlagszámítási időszakban (1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja között) szerzett nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket. Fontos, hogy minden évben elvégezzék a "járuléktalanítást", majd a kereseteket adókedvezmények figyelembevételével "adótlanítani" is kell. Az így kapott nettósított kereseteket szorozzák meg az adott év valorizációs szorzójával, amely 2025-ben várhatóan 13,6%-kal lesz magasabb, mint 2024-ben.
A napi átlagkereset meghatározása
A nettósított és valorizált éves kereseteket össze kell adni, majd elosztani az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban elismert szolgálati idő napjaival. Az így kapott napi átlagkereset szorzásával meghatározzák az éves átlagkeresetet, majd azt 12-tel elosztják, hogy kiszámolják a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet.
A degresszió alkalmazása
Amennyiben a havi nettó "életpálya" átlagkereset túllépi a 372 ezer forintot, abban az esetben a degresszió mechanizmusa aktiválódik. Ez azt jelenti, hogy a 372 ezer forintot meghaladó kereset részeket csökkentett mértékben veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor. Ezzel a lépéssel a cél az, hogy a legmagasabb jövedelmek ne eredményezzenek aránytalanul magas nyugdíjakat.
