Mostantól minden gazdálkodó kifejezheti gondolatait az öntözés kérdésköréről - Agro Napló

Megjelent a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások kezelésére vonatkozó 32/2015. (VI. 19.) FM rendelet módosítása, melynek célja, hogy összhangot biztosítson az idei költségvetési keretekkel. A jogszabály szakmai megfontolások alapján módosítja bizonyos előirányzatok felhasználásának szabályait, ezzel elősegítve a hatékonyabb gazdálkodást.

A jogszabályi keretek szerint, az államháztartásról szóló törvény előírása alapján, a központi kezelésű előirányzatok felhasználási feltételeit rendeletben kell rögzíteni. Az agrárminiszter, a törvény adta felhatalmazás révén, olyan rendeletet alkot, amely célja a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások átlátható és ellenőrizhető kezelésének szabályainak kidolgozása. Ez a rendelet biztosítja, hogy a központi kezelésű kiadási előirányzatok felhasználása egyértelmű és nyomon követhető legyen.

A jogszabály rendelkezései garantálják, hogy a Nemzeti Földalapra irányuló kiadások az államháztartási normákkal összhangban történjenek. Célja a nemzeti földvagyon értékének megóvása, állagának védelme, valamint annak értéknövelő fejlesztése és hatékony hasznosítása.

A módosítás célja, hogy a Nemzeti Földalap kiadási kereteinek felhasználási szabályai összhangban álljanak a költségvetési törvény előírásaival, valamint az öntözéses gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokkal.

A Nemzeti Földalap kiadási előirányzatai a költségvetés olyan szegmensei, amelyek az NF működésével és gazdálkodásával összefüggő kiadások fedezésére szolgálnak. Ezek az előirányzatok pontosan szabályozzák, hogy az NF milyen célokra és milyen mértékben használhatja fel pénzügyi forrásait.

A Nemzeti Földalap kiadási tervének leglényegesebb összetevői közé tartoznak a működési költségek, mint például a személyi juttatások, valamint az a pénzügyi keret, amelyet beruházásokra és vagyonkezelésre lehet fordítani. Ezen felül a célzott támogatások is fontos szerepet játszanak, mivel a Földalap különböző célokra biztosíthat forrásokat, például a mezőgazdaság fejlesztéséhez, az erdőgazdálkodás előmozdításához, vagy a vidékfejlesztési programok támogatásához.