Nagy-Britanniában továbbra is zajlik a dízelbotrány, amely már 1,6 millió autótulajdonost érint. Ezek a felperesek a nagy autógyártó cégeket perlik, követelve a felelősségrevonást és a kártérítést.
Nagy-Britanniában dízelautó-tulajdonosok perelték be a nagy autógyártókat, a Mercedes-Benzt, a Fordot, a Nissant, a Renault-t, valamint a Stellantis tulajdonában lévő Peugeot-t és Citroënt a "dízelbotrány" néven elhíresült ügyben. 1,6 millió felperes próbálja bizonyítani az igazát most a londoni Legfelsőbb Bíróságon, azt, hogy ezek a gyártók is manipulálták a dízelautók kibocsátási tesztjeit, hasonlóan a Volkswagen kapcsán jól ismert esetekhez. Ez az angol jogtörténet egyik legnagyobb csoportos keresete.
A brit autótulajdonosok ügyvédei szerint a gyártók jogellenes "csalóberendezéseket" használtak. Ezek az eszközök a vádak szerint érzékelték, ha a járműveket tesztelték, és ilyenkor a kibocsátást a jogi határértékek alatt tartották - ám közúti használat közben ezeket a korlátozásokat nem alkalmazták. A gyártók ugyanakkor azt állítják, hogy a vádak alapvetően hamisak, és visszautasítanak minden párhuzamot a 2015-ös Volkswagen-botránnyal, amely milliárd eurós bírságokat és kártérítéseket eredményezett a német cég számára. A Mercedes-Benz közölte, hogy kibocsátás-szabályozó rendszerei jogilag és műszakilag is megalapozottak. Martyn Day, a felpereseket képviselő Leigh Day ügyvédi iroda egyik jogásza szerint, ha a vádak beigazolódnak, "az a vállalati bizalom egyik legkirívóbb megsértését bizonyítaná a modern időkben."
A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) nyilvánosságra hozta, hogy a Volkswagen olyan szoftvert alkalmazott, amely manipulálta a dízelüzemű járművek kipufogógáz-tisztító rendszereit. Ez a szoftver képes volt érzékelni, amikor a járművet tesztelték, így a valódi nitrogén-oxid-kibocsátás helyett a megengedett értékekhez közeli, kedvezőbb eredményeket produkált. A vállalat elismerte, hogy megtévesztette a fogyasztókat és a hatóságokat. A botrány következményeként a közel 11 millió érintett járműből 8,5 milliót az Európai Unió területén értékesítettek.
A pénzbüntetésen túl 2023-ban a müncheni tartományi bíróság felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte Rupert Stadlert, a német Volkswagen csoporthoz tartozó Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnökét
