A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás elleni harc nem feltétlenül zárja ki egymást, sőt, ezek a területek együttesen számos lehetőséget kínálnak. Az MI alkalmazása segíthet a klímaváltozás következményeinek enyhítésében, például a fenntartható en
A bakui klímakonferencián létrejött finanszírozási megállapodás értelmében 2035-ig évente 300 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országok számára, hogy hatékonyan tudják kezelni a klímaváltozás okozta kihívásokat. Ugyanakkor a fejlett országokban is emelkedik a szén-dioxid-kibocsátás, amelyet többek között a mesterséges intelligencia által generált megnövekedett energiafogyasztás is hozzájárul.
Miközben az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP29) keretein belül Bakuban a gazdag országok éghajlat-pénzügyi támogatásáról folytak heves viták a fejlődő nemzetek számára, egy friss elemzés napvilágra került, amely szerint Kína megelőzte az Európai Uniót a történelmi szén-dioxid kibocsátók listáján.
A szén-dioxid a legjelentősebb üvegházhatású gáz, amely a környezeti egyensúly megbomlásához és a klímaváltozás fokozódásához járul hozzá. Kína már évek óta a világ legnagyobb szennyezője, a globális kibocsátás körülbelül egyharmadát adja, azonban történelmileg az Egyesült Államok vezetett a kibocsátás terén. Az ipari forradalom kezdete óta az Egyesült Államok körülbelül 532 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátott ki a légkörbe. Ezt követi az Európai Unió, amely 303 milliárd tonnával állt a második helyen, amíg Kína nem előzte meg őt, elérve a 312 milliárd tonnát.
A XIX. század közepétől kezdődően több mint másfél évszázadon át az Egyesült Államok volt a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok elégetésének és az ipari tevékenységeknek. 2005-ben azonban Kína átlépte az Egyesült Államokat az éves kibocsátás terén. Történelmileg nézve azonban Kína még mindig több mint 70 százaléknyi lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest.
Kína az utóbbi harminc év során több mint ezer széntüzelésű erőművet létesített, de mostanában a megújuló energiaforrások felé fordul. Az ország több szélturbinát és napelemet telepít, mint a világ többi része együttvéve, és az elektromos járművek forgalma terén is messze jár a többi nemzettől. Peking szerint a szén-dioxid-kibocsátásuk az évtized végére eléri a csúcspontját, míg 2060-ra a nettó nulla kibocsátás célját tűzték ki (ezzel szemben az EU és az Egyesült Államok 2050-re szeretné elérni a karbonsemlegességet). Azonban a New York Times által hivatkozott elemzés alapján Kína az évszázad végére utolérheti az Egyesült Államokat a kibocsátási szintjeivel.
Az Oroszország által Ukrajnában indított invázió következtében kialakult energiaválság jelentős késlekedéseket okozott a környezetbarát energiaforrásokra való átállásban. Ezenfelül Donald Trump, aki nyíltan tagadja a klímaváltozást, elnökké választása gyökeresen átalakíthatja az Egyesült Államok energetikai jövőjét. Az új elnök világosan kifejezte szándékát, hogy második ciklusa alatt fokozni kívánja a kőolaj- és földgázkitermelést, valamint meg kívánja semmisíteni a demokrata elődje által bevezetett környezetvédelmi intézkedéseket.
Valójában az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása már Joe Biden elnöksége idején is emelkedett, a Carbon Monitor legfrissebb adatai szerint. Az év elejétől egészen október 31-ig globálisan körülbelül 0,5%-kal nőtt a légkörbe jutott szén-dioxid mennyisége. Miközben sok fejlett országban csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, az Egyesült Államokban 1,6%-os növekedés zajlott le a tavalyi év azonos időszakához képest. Trump elnökségének végéhez képest tavaly az USA 200 millió tonnával több szén-dioxidot bocsátott ki.
A növekedés szoros kapcsolatban áll a mesterséges intelligencia (MI) fejlődésével. A generatív MI működéséhez és betanításához szükséges adatközpontok energiaigénye drámai ütemben emelkedik, és ez a növekedés sokkal gyorsabb, mint a megújuló energiaforrások, mint például a szél- és napenergia-telepek bővülése. Ennek következményeként a gáztüzelésű erőművek száma robbanásszerűen nő, hogy megfeleljenek a megnövekedett energiaigényeknek. Jelenlegi adatok szerint az Egyesült Államokban már 220 ilyen erőmű építése van folyamatban, ahogy azt a Washington Post is megjegyzi. Az elektromos járművek és energiaigényes háztartási készülékek, például hőszivattyúk iránti kereslet szintén hozzájárul a helyzet fokozódásához, de a szakértők és szolgáltatók hangsúlyozzák, hogy az adatközpontok kiemelkedő szerepet játszanak ebben az építési lázban.
A legfrissebb tervek szerint a legtöbb új erőművet 2032 előtt üzembe állítják, így azok élettartama, amely 25 és 40 év között mozog, lehetővé teszi számukra, hogy jóval túléljék a 2035-ös határidőt. Ez a dátum Joe Biden elnök célkitűzése az elektromos hálózat karbonsemlegessé válására. Mindazonáltal Donald Trump megjelenése egy új kihívást jelenthet, hiszen a republikánus politikus tervezi eltörölni az erőművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabályozásokat, ami veszélyeztetheti a kitűzött célt.
A mesterséges intelligencia és a technológia működését biztosító adatközpontok környezeti lábnyomát növeli, hogy a felhasznált elektromos energia mellett a hűtéshez víz is szükséges - rengeteg víz. A legtöbb MI-modellt meghajtó GPT-4 több mint fél liter vizet fogyaszt egy százszavas szöveg generálása közben. (Egy A4-es oldal körülbelül 400 szó.) Ez egy átlag, egyes adatközpontokban több vizet használnak, míg az is előfordul, hogy a szervereket kizárólag ventillátorokkal hűtik. Mindenesetre a Washington Post kiszámolta, hogy ha minden tízedik amerikai hetente csak egyszer "kérdezi meg" a ChatGPT-t, a válaszok vízigénye egy év alatt több mint 435 millió liter, az elfogyasztott elektromos energia pedig 121,5 ezer megawattóra. Ekkora mennyiségű villanyáram 20 napra fedezné Románia teljes szükségletét.
