A magyar válasz nem késlekedett a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése után.
A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán fogalmazta meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) presztízse drámai módon csökkent, miután eljárást kezdeményezett Magyarország ellen amiatt, hogy Budapesten nem tartóztatták le az izraeli miniszterelnököt. Ezzel a lépéssel a testület világosan kifejezte, hogy milyen irányban halad a nemzetközi jog érvényesítése, és ez a döntés számos kérdést vet fel a bírói függetlenséggel és a politikai hatásokkal kapcsolatban.
Az Infostart híradása szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság előzetes eljárást lefolytató bírói tanácsa arra a megállapításra jutott, hogy Magyarország nem tartotta be a Római Statútumban foglalt kötelezettségeit. Ez a helyzet akkor merült fel, amikor az országba látogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében nem működött együtt a bírósággal. Ennek következményeként a testület az ügyet a bíróság munkájában részes tagállamok közgyűlése elé kívánja terjeszteni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium hivatalos nyilatkozata alapján a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ICC legújabb lépése világosan jelzi: "döntéseit szinte kizárólag a pettyes politikai revans szelleme irányítja".
"A nemzetközi bírói testületekben semmi keresnivalója nem lehet a politikai céloknak és ideológiáknak. Az ICC most is csak igazolta minden aggodalmunk a testület pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban" - hangsúlyozta. "Ez a kicsinyes, erőtlen lépés egyetlen dologban erősít meg minket: helyes döntés volt a kilépés. A Nemzetközi Büntetőbíróság végérvényesen eltért az eredeti céljától, és politikai szervezetté vált" - írta.
"A mi álláspontunk szerint azonban a nemzetközi szervezetek nem képviselhetnek politikai érdekeket, épp ellenkezőleg, ezen intézményeknek kellene megfelelő nemzetközi tárgyalási platformot biztosítani a vitában álló felek részére" - tette hozzá.
A Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes tanácsa megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az alapító szerződésből fakadó kötelezettségeit, amikor is nem működött együtt az áprilisban Budapestre ellátogató Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök letartóztatásának ügyében, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki korábban a testület.
