Nincs mit szépíteni, itt élnek a legszomorúbb magyarok: a reménytelenség árnyéka vetül a jövőjükre, és sokan úgy érzik, hogy az életüknek nincs iránya. A jobb élet lehetőségei elérhetetlennek tűnnek számukra. - Pénzcentrum

Az életelégedettség mögött számos tényező húzódhat meg, és sok esetben éppen ezek a tényezők határozzák meg, hogy valaki boldog vagy éppen elégedetlen. A Pénzcentrum 2024 végén elvégezte átfogó boldogságkutatását, amely nemcsak a várható megállapításokat erősítette meg, hanem váratlan eredményekkel is szolgált. A Pénzcentrum videoblogja, a CashTag, most a kutatás vezetőjével, Gosztola Judittal beszélgetett a legérdekesebb megállapításokról és azok jelentőségéről.

Az emberek életében a boldogság már évezredek óta kiemelkedő szerepet játszik. A lényeg nem csupán az, hogy keressük a boldogságot, hanem az is, hogy képesek legyünk elégedettek lenni az életünkkel, és megteremtsük a szükséges körülményeket ehhez. A Pénzcentrum tavaly decemberben folytatta ezt a hagyományt, és elkészítette Magyarország boldogságtérképét, amelyhez több mint tízezer ember véleményét gyűjtötték össze egy kérdőív segítségével.

Mikor is tekinthetjük a boldogságot valósággá, és kinek mit jelent ez a fogalom? Vajon boldogabb-e egy magyar közmunkás, mint egy sikeres vállalkozó? Mennyire befolyásolja a boldogságunkat a lakóhelyünk vagy a társadalmi helyzetünk? És mi a helyzet a jövedelemmel vagy a párkapcsolatunk minőségével? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a CashTag, a Pénzcentrum videoblogja, amelyben Gosztola Judit, a kutatások és a boldogságtérkép megalkotója osztja meg gondolatait.

Gosztola Judit, a Pénzcentrum szerkesztője először is világossá tette a CashTag beszélgetésében, hogy mit is jelent valójában a boldogság fogalma, és mely tudományágak foglalkoznak ezzel a komplex témával. A kérdésre adott válasz természetesen sokrétű, hiszen a boldogság kutatása nem csupán egyetlen tudományághoz köthető, hanem számos különböző terület – például a pszichológia, a szociológia és a filozófia – érdeklődésének középpontjában áll.

A boldogság nemzetközi felmérések tárgyát képezi, ami egy rendkívül összetett és sokszínű fogalom. Nehéz pontos definíciót adni rá, ám számos aspektus mentén körvonalazhatjuk jelentését. A szociológia, a pszichológia és a neurológia mind különböző megközelítéseket alkalmaznak a boldogság kutatásában. A szociológiai megközelítésben az egyén és a társadalom kapcsolatát vizsgáljuk, figyelembe véve az egészségügyi és anyagi helyzetet, amelyben az egyén él. Mindezek a tényezők jelentős hatással vannak arra, hogy az emberek mennyire érzik magukat boldognak a környezetükben. A pszichológiai aspektus a megélt érzelmekre és a személyes élményekre helyezi a hangsúlyt. Itt a kérdések középpontjában áll, hogy ki mennyire képes átélni a boldogságot, mennyire érzi jól magát a saját bőrében, és hogyan éli meg a mindennapi érzelmi állapotait. A neurológiai szempont pedig a boldogság hormonjaival foglalkozik, mint például a szerotonin és az oxitocin. Ezek a vegyületek kulcsszerepet játszanak az emberi érzések és hangulatok alakításában, és fontosak a boldogság megértésében. Ezek a különböző nézőpontok együttesen segítik a boldogság komplexitásának feltárását és annak megértését, hogy miért érzik magukat az emberek boldognak vagy boldogtalannak a különböző környezetekben és élethelyzetekben.

- fogalmazott a Pénzcentrum munkatársa.

Judit ezt követően részletesebben bemutatta a kutatás eredményeit. Figyelemre méltó tendencia, hogy ha alaposan megvizsgáljuk Magyarország térképét, világosan látható, hogy az ország nyugati részében a kérdőívet kitöltő emberek sokkal boldogabbnak érezték magukat.

A kitöltőket arra kértük, hogy egytől tízig jellemezzék, mennyire boldogok. Az idei átlag 5,9 lett országosan, ami egytized ponttal magasabb a tavalyinál. 2021-hez viszonyítva azonban már boldogtalanabbak vagyunk, mert az átlagos érték akkor hat felett volt

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Gosztola Judit. Emellett hangsúlyozta, hogy az életkori adatok között van egy olyan szegmens, amely különösen kedvezőtlen eredményeket mutatott.

A legfrissebb felmérések szerint a fiatalok hangulata mostanra borongósabbá vált, mint 2021-ben. Az a korábbi tendencia, amely azt jelezte, hogy a fiatalabb generációk boldogabbak, most megfordult. A válaszokból egyértelműen kiderül, hogy az idősebbek általában magasabb elégedettségi szintet jeleznek, míg a fiatalabbak pesszimistább képet festenek magukról.

- tette még hozzá. Ezen kívül a kutatás során a kapcsolati státuszt is megvizsgálta, és itt is egy érdekes párhuzamra bukkant.

A kapcsolati státusznál is megfigyelhető egy érdekesség: a legboldogtalanabbnak az egyedülállók tűnnék, akiknek még az özvegyeknél is rosszabb az eredményük. A legboldogabbak a kutatás szerint a házasságban élők

A szerkesztő ezt így osztotta meg velünk.

A kutatás eredményei világosan tükrözik azt a tendenciát, hogy a magasabb iskolai végzettség - bár nem közvetlen módon - kedvezőbb egészségi állapotot eredményez. Ez a jelenség arra utal, hogy a kérdőívet kitöltő résztvevők körében az elégedettség szintje is magasabb volt. Gosztola Judit hangsúlyozta, hogy a két tényező közötti összefüggés sokkal komplexebb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

Az egészséggel való elégedettség és a hozzáférés szintje változatlan maradt, hiszen az átlagos értékelés 5,8-as szinten stagnál, ami megegyezik a tavalyi adatokkal. Érdekes megfigyelni, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyének általában elégedettebbek az egészségükkel. Bár úgy tűnhet, hogy e két tényezőnek nincs közvetlen kapcsolata, valójában összefüggésben állnak egymással: a hosszabb iskolai időszak gyakran jobb jövedelmet eredményez, amely lehetővé teszi a könnyebb hozzáférést az egészségügyi szolgáltatásokhoz. Az iskolázottság szintje tehát nemcsak a tudás megszerzését jelenti, hanem a nehézségek, például az egészségügyi kihívások kezelésének képességét is fokozza.

- fejtette ki Gosztola Judit. Végezetül persze szóba hoztuk az anyagi helyzetet is: talán banális megállapítás, de ettől még igaz, hogy minél jobban keres valaki, annál boldogabb, hiszen az anyagi biztonság a stresszt is csökkenti.

Számos tanulmány megerősíti, hogy a pénzügyi helyzetünk jelentős hatással van a boldogságunkra. Az anyagi stabilitás képes mérsékelni a stressz és a szorongás szintjét, amelyeket gyakran a pénzügyi bizonytalanság okoz. Kutatásunk eredményei is azt mutatják, hogy a magasabb átlagkeresetekkel rendelkező közösségekben az emberek általában boldogabbak.