Egy hatalmas aszteroida olyan intenzitással csapódott a Hold felszínébe, hogy csupán 10 perc leforgása alatt két monumentális kanyont formált meg.

Amerikai tudósoknak végre sikerült feltárniuk a Vallis Schrödinger és a Vallis Planck, két lenyűgöző holdi kanyon keletkezésének rejtélyét.
A Hold déli pólusa valóban lenyűgöző helyszín, ahol a domborzati viszonyok szokatlanul izgalmasak. A tudósok már korábban felfedezték, hogy itt olyan hegycsúcsok emelkednek, amelyek magasabbak a Mount Everestnél. Legújabban azonban arra is fény derült, hogy a Hold ezen részén olyan kanyonok találhatók, amelyek mélységüket tekintve még a Grand Canyonét is túlszárnyalják. Ez a figyelemre méltó eredmény a Nature Communications tudományos folyóiratban látott napvilágot.
A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter által végzett kutatások során kiderült, hogy a hihetetlenül nagy sebességgel száguldó aszteroidák percek alatt hatalmas kanyónokat vájhattak a Hold felszínébe. A szonda két ilyen lenyűgöző képződményt tanulmányozott: az egyik a Vallis Schrödinger, amely 270 km hosszú és 2,7 km mély, míg a másik, a Vallis Planck, még impozánsabb: 280 km hosszú és közel 3,5 km mély.
A Grand Canyon lenyűgöző, hiszen míg hosszúsága eléri a 446 kilométert, a mélysége csupán 1,9 kilométer, így a maga módján különleges, de más helyekhez képest nem a legmélyebb.
David Kring, az amerikai Egyetemek Űrkutatási Egyesületének (USRA) szakértője szerint körülbelül négymilliárd évvel ezelőtt egy aszteroida vagy üstökös száguldott át a Hold déli pólusa felett, mielőtt nekivágódott a felszínnek. A kutatások alapján a becslések szerint az ütközés sebessége körülbelül 55 ezer km/h volt, ami lehetővé tette, hogy a két hatalmas kanyon kevesebb mint 10 perc alatt keletkezzen.
A szakértők szerint a kataklizma volt az, ami kialakította a Hold déli pólusától körülbelül 600 km-re található Schrödinger-medencét, amely egy lenyűgöző 320 km átmérőjű kráter. A kutatók különféle fényképek segítségével tanulmányozták a területet, és ez a vizsgálat végül hozzájárult a két kanyon rejtélyének feltárásához is.
A medencét kialakító ütközés során a Hold törmeléke lenyűgöző, 3600 km/h sebességgel csapódhatott vissza az égitestre.
Gareth Collins, a tanulmány társszerzője szerint a Schrödinger-medencét létrehozó becsapódás hasonló lehetett, mint ami a dinoszauruszok kipusztulását okozta. A kanyonok létrehozásához pedig nagyjából 130-szor több energia kellett, mint amennyi a világ jelenlegi összes nukleáris fegyverében összeadódik - számolt be róla az Interesting Engineering.