Orbán Viktor: Brüsszel célja, hogy Magyarországot Magdeburghoz hasonlóvá alakítsa.

Az illegális migráció és a terrorizmus közötti kapcsolat kérdése ismét a figyelem középpontjába került - nyilatkozta a miniszterelnök szombaton Budapesten, év végi nemzetközi sajtótájékoztatóján, különös figyelmet fordítva a németországi Magdeburg karácsonyi vásárán történt tragikus gázolásra. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Brüsszel Magyarországot Magdeburghoz hasonló helyzetté kívánja transformálni, és olyan migrációs szabályozásokat próbál ránk kényszeríteni, amelyek "kockázatai szembeötlőek", és amelyeket semmiképpen sem szabad elfogadnunk.

A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjának. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.

Az értékelése szerint egyértelmű kapcsolat húzódik az illegális migráció és a terrorcselekmények között. Ennek ellenére akadnak olyanok, akik megpróbálják ezt a tényt megkérdőjelezni. Pedig a valóság az, hogy míg a múltban nem tapasztaltunk hasonló jelenségeket, napjainkban sajnos egyre gyakoribbá váltak az ilyen esetek.

Magyarország számára világos tanulság, hogy határozottan ki kell állnia amellett: nem engedhetjük meg hazánk átalakulását egy olyan valósággá, ahol hasonló események bekövetkezhetnek - hangsúlyozta.

A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget és ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de - mint mondta - "ilyen elszigeteltséget" még életében nem látott, "itt volt a fél világ", Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg.

Kifejtette, hogy több mint ezer megbeszélést bonyolítottak le, számos dokumentumot hagytak jóvá, és jelentős erőfeszítéseket, valamint energiát invesztáltak a magyar elnökség sikerébe.

A magyar elnökség hangsúlyozta, hogy megközelítése inkább politikai jellegű volt, nem csupán bürokratikus, mivel három kulcsfontosságú, nyitott politikai kérdés - az orosz-ukrán konfliktus, a schengeni övezet helyzete, valamint a versenyképesség problémája - jelentős szerepet játszott az európai diskurzusban ebben az időszakban.

A háborús helyzettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar elnökségnek gyakorlatilag nincs mozgástere, mivel az Európai Unió tagállamai között komoly és mélyreható véleményeltérések feszülnek az orosz-ukrán konfliktus kezelésére vonatkozó stratégiát illetően.

Kifejtette, hogy az egyik fél, amely jelenleg dominál a helyzetben, azt az álláspontot képviseli, miszerint ez a háború Európa háborúja is, így elengedhetetlen a részvételük. Ezzel szemben a másik álláspontot, amelyet Magyarország képvisel, az jellemzi, hogy ez csupán két szláv nép közötti testvérháború, amelyet inkább izolálni kellene, semmint beavatkozni, felnagyítani vagy megerősíteni.

Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen. Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani - tette hozzá.

A másik jelentős politikai téma, amely napirenden szerepel, a schengeni övezet kérdése. Kiemelte, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nem csupán e két ország, valamint Magyarország érdekeit szolgálja, hanem egy szélesebb európai problémára is megoldást kínál. Hiszen már 13 éve akadályozzák egyes tagállamok a bővítési folyamatot.

Kiemelte, hogy Magyarország számára új perspektívák és lehetőségek nyílnak meg a Romániával közös határvonal eltűnésével. A határátkelőhelyek számának növekedésével hamarosan rövidebb utakon közlekedhetünk, ami megkönnyíti a kapcsolattartást. Ennek következtében várhatóan jelentős javulás következik be az életminőségben a határ menti térség lakói számára.

Megemlítette, hogy januártól Magyarország folyamatosan átcsoportosíthatja az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszokra. Ez a lépés különösen fontos a közrendvédelem terén, amely jelenleg létszámhiánnyal küzd, és így jelentős támogatást nyújt a helyzet javításában.

A kormányfő az EU-elnökség keretein belül a harmadik kiemelkedő politikai kihívásként az európai versenyképesség csökkenését emelte ki.

Emlékeztetett: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumban világosan meghatározták a következő fél év feladatait, amelyek határidőkhöz kötve segítik elő az európai versenyképesség romlásának megállítását és a folyamat megfordítását.

Azt nyilatkozta, hogy korábban ilyen jellegű dokumentum nem készült, és hangsúlyozta, hogy jelentős eredmény, hogy a baloldali, jellemzően szociális kérdésekre fókuszáló Európában sikerült konszenzusra jutni a piac, a tőke, a befektetések és a hatékonyság témakörében.

Ehhez kapcsolódóan kiemelkedő teljesítménynek minősítette, hogy a 27 agrárminiszter a magyar EU-elnökség ideje alatt sikeresen kialakította a közös európai álláspontot az agrárpolitika 2027 utáni perspektíváiról.

A magyar elnökség tapasztalatait összegző véleménye szerint az idő bebizonyította, hogy a bátorság és a viták vállalása mindig kifizetődő, még a látszólag megoldhatatlan kihívások esetén is.

Senki sem gondolta volna a magyar elnökség időszakában, hogy a schengeni bővítés valóban meg fog történni, hogy sikerül egy versenyképességi paktumot létrehozni, vagy hogy az agrárminiszterek képesek lesznek közös víziót kialakítani Európa mezőgazdaságának jövőjéről – emelte ki. Ehhez képest mindez valósággá vált – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az amerikai elnökválasztás következtében az európai elit nem hajlandó tudomást venni az új realitásokról. Pedig ha Donald Trump, aki január 20-án lép hivatalba, csak a terveinek egy kis részét is meg tudja valósítani, akkor a világ jelentős átalakulások küszöbén áll.

Orbán Viktor kiemelte, hogy ha valóban figyelembe veszik az újonnan megválasztott amerikai elnök üzeneteit, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy ha nem történik előrelépés az amerikai-európai kereskedelem arányainak javításában – ami jelenleg Európának kedvez, míg Amerikának hátrányos – akkor elkerülhetetlenek a tarifák, ahogy ő fogalmazott, "a csövön kifér".

Beszélt arról is, hogy a nyugati világ szemlélete a migrációval, a családok védelmével és a hagyományos értékekkel, valamint a nemi identitások kérdésével kapcsolatban jelentős változásokon fog átesni. A gazdasági kapcsolatok, a háborúk és az azokat követő szankciók iránti attitűd is alapvetően átalakul.

Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok - hangsúlyozta.

Úgy tűnik, hogy egy jelentős átalakulás küszöbén állunk: a háborús évek után végre a béke időszaka felé léphetünk. Magyarország örömmel üdvözli ezt a változást, hiszen mindig is a béke megteremtésére törekedett. A háborús időszakokban az ország sosem tudott igazán győzni, hiszen számos földrajzi, politikai, gazdasági és katonai kihívás nehezítette a helyzetét. Most viszont a béke lehetősége nyílik meg előttünk, és ezzel együtt a valódi győzelem is elérhetővé válik.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz-ukrán konfliktus során folyamatosan támogatta az ukrán népet humanitárius eszközökkel, azonban soha nem küldött fegyvereket, és a jövőben sem tervez ilyen lépéseket. Pénzügyi forrásokat sem biztosít fegyverkezésre.

A háború következményeként másfél millió ukrán menekült érkezett Magyarország területére, azonban sokan közülük továbbra is útnak indultak. Jelenlegi adatok alapján körülbelül 80 ezer ukrán állampolgár tartózkodik most hazánkban.

Kiemelte, hogy Magyarország jelentős támogatást nyújtott Ukrajnának az energiaellátás terén, valamint orvosok képzésében és az életmentés különböző aspektusaiban is. Hangsúlyozta, hogy hazánk folyamatosan aktív szerepet vállal a békefolyamatokban, és jelenleg is egy karácsonyi tűzszünetre, valamint a foglyok tömeges cseréjére vonatkozó javaslat szerepel az asztalon.

Orbán Viktor kifejtette, hogy amennyiben befejeződik a háború, úgy lehetőség nyílik az európai gazdaságot sújtó szankciók eltörlésére.

Kifejtette, hogy Magyarország álláspontja szerint a szankciókat sürgősen és széleskörűen, lehetőség szerint teljes mértékben fel kell függeszteni. Ha ez megvalósul, az inflációs időszak véget érhet, és ezzel megnyílhat az út a gazdasági újjáépülés előtt, lehetővé téve a jólét visszatérését Európában.

Kifejtette, hogy Magyarország ezt a pozíciót képviseli az európai diskurzus során, ám komoly nehézségekbe ütközik, mivel rajta kívül csupán egy-két ország támogatja ezt az elképzelést – a nagyhatalmak pedig mind a másik táborhoz tartoznak. E gondolat még nem gyökerezett meg szélesebb körben.

Rendkívül károsnak nevezte, hogy az Európai Parlament többségét adó pártok paktumot kötöttek, és leírták, minden úgy folytatódjon, ahogy eddig. Sőt, még az is szerepel a javaslatok között, hogy vegyék rá az összes tagállamot, hogy öt éven át mindenki fizesse be nemzeti összterméke 0,25 százalékát Ukrajna támogatására - mondta.

Kifejtette, a javaslat szerint Magyarországnak minden évben be kellene fizetnie 200 milliárd forintot, ami félhavi nyugdíjnak felel meg, holott már arról kellene beszélni, mennyi pénzt tegyünk a békébe.

Orbán Viktor véleménye szerint az amerikai választás kimenetele tükrözi azt a folyamatot, amely az európai politikai színtéren is megfigyelhető. E változások egyik jelentős állomása a Patrióták képviselőcsoportjának megalakulása, amely új energiát és dinamizmust hozott a politikai diskurzusba.

Olyan helyzet állt elő, ahol Brüsszel mellett ott van az ellenzéke, és létezik egy liberális elit is, amelynek szintén van saját ellenállása - emelte ki, hozzátéve, hogy az Európai Parlamentben létrejött megállapodás következtében a Patrióták minden olyan pozícióból kiszorultak, amely a frakciónak a parlamenti aritmetika alapján járt volna.

Kitért arra is, hogy Magyarországot napi egymillió euróra büntetik a határok őrzéséért, mert nem akar olyasmit, ami Magdeburgban történt, nem enged be migránsokat az országba.

Orbán Viktor kifejtette, hogy amennyiben a kormány úgy ítéli meg, hogy egy jelentős téma kerül a középpontba, mint például a gazdaságpolitika átalakítása, akkor különféle politikai stratégiákat fog alkalmazni a váltás sikeres lebonyolítása érdekében. Ezen eszközök közül az egyik, talán a legnagyobb hatékonysággal bíró módszer a nemzeti konzultáció - tette hozzá.

Hozzátette, a most lezárult nemzeti konzultáció középvonalában az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség, a konnektivitás stratégiája, az arra épülő gazdaságpolitika és az abból következő 21 pontos gazdasági akcióterv szerepelt.

A nemzeti konzultáción 1 millió 252 ezer résztvevővel zárult, ami világosan jelzi, hogy a magyar közéletben "van energia, van érdeklődés" - nyilatkozta. Hozzátette, hogy ez a kormány számára rendkívül jelentős. "Ez az alapunk, ez biztosítja számunkra a stabilitást" - fejtette ki.

Kiemelte: a nemzeti konzultáció befejezése után, olyan események várhatóak az új gazdaságpolitika keretében, amelyekre korábban még nem volt példa.

A munkaadók számára lehetőség nyílik arra, hogy a fiataloknak segítséget nyújtsanak a lakbér- és lakáskölcsön-fizetések terheinek enyhítésében. Ezen kívül a kisvállalkozások tőketámogatást is kapnak, cserébe pedig "készségesen vállalták", hogy részt vesznek Magyarország egyik legnagyobb béremelési programjában. Ennek keretében a következő három évben körülbelül 40 százalékos emelést hajtanak végre a minimálbérben – tette hozzá.

Kiemelte, hogy az egyetemisták mellett a munkásfiatalok támogatása is elengedhetetlen, hiszen az ő munkájuk, szakértelmük, elhivatottságuk és kitartásuk szintén megérdemli a méltó elismerést. A kamatmentes, 4 millió forintos támogatás nem csupán anyagi segítséget jelent, hanem sokkal több annál – tette hozzá.

A következő év során kiemelkedő eseményeként említette, hogy olyan beruházásokat fognak átadni, amelyek jelentős hatással bírnak a nemzetgazdaságra.

"A beruházások átadása folyamatosan zajlik, országszerte számos projekt valósul meg. Azonban olyan lehetőségek, amelyek valódi minőségi vagy dimenzióbeli váltást hoznak, meglehetősen ritkák. Egy BMW-gyár például pontosan ilyen példa" - nyilatkozta a miniszterelnök.

Emlékeztetett: a világon mindössze három-négy olyan ország van, ahol a három nagy német autógyár termelése egyszerre van jelen.

Orbán Viktor kitért a magyar iparpolitika jövőbeli irányaira is, az infokommunikáció mellett az elektromobilitást kiemelve.

A "következő évtized kulcsfontosságú kihívásának" az elektromobilitás terén az energia hatékony tárolását jelölte meg. Ahogy a villamosenergia-termelésünk egyre inkább megújuló forrásokra épül, úgy az így nyert energia tárolásának lehetősége válik a legnagyobb ipari áttöréssé - emelte ki.

Kijelentette: ez a magyar álláspont, így nem módosít a stratégiai irányvonalán, függetlenül attól, hogy éppen hány elektromos autó talál gazdára.

Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a következő évben jelentős akkumulátorgyárak kezdenek meg termelést az országban, valamint hogy elindul az első kínai elektromos autógyár Európában.