Orosz hadseregek áramlanak a Kaukázus térségébe? Kijev értesülései szerint valami komoly dolog készülődik - Pénzcentrum

Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) értesülései szerint Oroszország fokozza és megerősíti katonai jelenlétét Örményország területén, azonban Jereván hivatalosan cáfolja ezeket a vádakat.

Az Euronews értesülései alapján a HUR közzétett egy dokumentumot, amelyet az orosz hadsereg parancsaként azonosítottak. Ez a dokumentum a Gyumri bázison zajló katonai jelenlét fokozását írja elő. Az esemény különös jelentőséggel bír, hiszen mindez mindössze két nappal azután történt, hogy Kijev első figyelmeztetését Jereván hivatalosan visszautasította.

Július 5-én az ukrán katonai hírszerzés bejelentette, hogy Moszkva fokozza katonai jelenlétét a gyumri bázison, célja pedig a dél-kaukázusi térségben való befolyásának növelése és a globális biztonsági helyzet megingatása. Az örmény külügyminisztérium azonban azonnal cáfolta ezt a kijelentést, hangsúlyozva, hogy az információ nem felel meg a valóságnak.

A HUR által közzétett dokumentum állítólag "az orosz fegyveres erők déli katonai körzetének parancsnokától származó parancs az örményországi orosz katonai bázis 'feltöltéséről'". A távirat felsorolja az orosz egység sürgős "feltöltésének" intézkedéseit, amelyek során a déli katonai körzet 8., 18., 49. és 58. összfegyvernemi hadseregének katonái közül válogatnak személyzetet.

A dokumentum utasítja a parancsnokokat a kiválasztási folyamat elősegítésére, és konkrét kritériumokat határoz meg a szakmai alkalmasságra, pszichológiai ellenálló képességre és harckészültségre vonatkozóan. A parancs kifejezetten tiltja a kábítószer-kereskedelemben vagy pszichotróp anyagok terjesztésében részt vevő személyek toborzását.

Az ukrán hírszerzés állítása szerint az orosz erők örményországi elhelyezése a Kreml széleskörű stratégiájának része, melynek célja a globális biztonsági helyzet destabilizálása. A HUR úgy véli, hogy Moszkva nemcsak etnikai feszültségeket gerjeszt, hanem egyben fokozza katonai jelenlétét a Kaukázus térségében is. Feltehető, hogy az Azerbajdzsán és Oroszország közötti viszony romlásának hátterében előre megtervezett lépések állnak.

Gyumri, Örményország második legnagyobb települése, több mint 100 000 lelket számlál. A fővárostól, Jerevántól északnyugatra, körülbelül 100 kilométerre helyezkedik el, kiemelkedő stratégiai jelentőséggel bírva. Mindössze 3,5 kilométerre fekszik a török határtól, amely Azerbajdzsán legközelebbi szövetségesének számít.

Örményország és Oroszország az 1990-es években alapította meg a 102. katonai bázist, amelynek célja az volt, hogy az orosz erők védelmet nyújtsanak a török határ mentén, valamint gyorsan beavatkozhassanak a karabahi térségben, amennyiben az azerbajdzsáni hadsereg mozgásba lendülne. Azonban 2023-ban ez a forgatókönyv gyökeresen megváltozott, amikor Baku egy villámgyors katonai offenzívával visszaszerezte a teljes kontrollt a karabahi régió felett, megkérdőjelezve a korábbi katonai stratégiák hatékonyságát.

2024-ben egyedülálló eseményként Örményország felfüggesztette részvételét a Kreml által irányított Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO), amely Moszkva válasza a NATO valamennyi lépésére. Nikol Pasinján miniszterelnök korábban kifejtette, hogy "nem lát hasznot" az orosz csapatok örmény földön való jelenlétében, azonban a gyumri katonai bázis továbbra is érintetlen maradt, hiszen 2010-ben a két ország megállapodott abban, hogy a bázis bérletét 2044-ig meghosszabbítják.

A Gyumri 102. katonai bázis a legnagyobb orosz katonai komplexum a Dél-Kaukázus térségében, ahol akár 5000 katonai személyzet elhelyezésére is van lehetőség. Itt találhatók a MiG-29-es vadászgépek, valamint az S-300-as légvédelmi rendszerek, amelyek biztosítják a térség védelmét és a légifölény fenntartását.

Örményország jelenlegi helyzetében, amikor Azerbajdzsánnal és Törökországgal igyekszik a kapcsolatok normalizálására, az orosz katonai bázis már nem tekinthető Jereván stratégiai érdekeinek védelmezőjének. Az örmény vezetés most a Törökországgal közös határ újranyitását fontolgatja, ami hozzájárulhatna a két ország közötti viszony javulásához, valamint csökkenthetné Örményország nemzetközi elszigeteltségét.

Törökország, amely szoros kapcsolatban áll Azerbajdzsánnal, 1993-ban lezárta határátkelőit, ezzel kifejezve szolidaritását Bakuvall a karabahi konfliktus hátterében. Az Azerbajdzsán és Oroszország között kibontakozó feszültség közepette Recep Tayyip Erdogan török elnök kifejezte, hogy támogatja Örményország békeérdekében tett erőfeszítéseit Azerbajdzsánnal folytatott párbeszédje során.