Pásztor Bálint: Amennyiben elérkezik a választások ideje, készen állunk arra, hogy bemutassuk magunkat a választók előtt.

Az új gazdaságfejlesztési tervről, a tanárok sztrájkjáról, valamint a költségvetésről és a szankciókról is beszélt Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító műsorában. A beszélgetés egyik kérdése a szabadkai Majsai úti körforgalom kérdése volt, ami, mint azt Pásztor Bálint kifejtette, meg fog valósulni.

"Úgy tűnik, hogy ez elkezd megvalósulni a közeljövőben, aminek azért örülök, mert ez egy olyan projektum, amelyet kizárólag a VMSZ hangoztatott nagyon kitartóan, és ennek az állhatatosságnak a következménye az, hogy úgy tűnik, lesz is a dologból valami. Vannak más, Szabadkán kívüli infrastruktúra fejlesztési projektumok is, valamint a gazdaságfejlesztést is említettem, és a Prosperitati Alapítványt, ahol tavaly az év végén lezárult egy ciklus, és elindult, most már a 10 év azt követen, hogy az első pályázatok megjelentek. A lehető legközelebbi jövőben elkezdjük ráncfelvarrni ezt a gazdaságfejlesztési tervet, ami azt jelenti, hogy egy újabb változat fog belőle készülni, aminek a célja, hogy egyetemi tanárokkal, szakemberekkel kidolgozzuk a következő ilyen tervet, amely új kihívásokra adna választ" - mondta Pásztor Bálint kiemelve, hogy komoly terveik vannak a tekintetben is, ahogy megszólítsák azokat, akik elhagyták Vajdaságot, lehetőséget biztosítsanak a hazatérésre a számukra.

A Prosperitati Alapítvány pályázatai révén világossá vált, hogy sok emberben él a hazatérés iránti vágy. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, különösen a kezdő vállalkozók számára kiírt és a lakásvásárlási pályázatoknak köszönhetően, számosan döntöttek úgy, hogy visszatérnek az anyaországba. Pásztor Bálint hangsúlyozta, hogy a jövő évek kilátásai nagymértékben függenek a szerbiai belpolitikai eseményektől, amelyeket ők nem tudnak befolyásolni.

"Ez a helyzet a pártok országos szintű viselkedésétől és hozzáállásától függ, ami azt jelenti, hogy például eldöntődik, lesznek-e választások vagy sem, és ehhez hasonló kérdések is felmerülnek. Amennyiben lesznek választások, lehetőségünk nyílik megmérettetni magunkat, míg ha nem, akkor ez a nyugodt, produktív időszak lehetőségét kínálja számunkra" - fogalmazott.

Hogy mikor készül el a szabadkai Majsai úti körforgalom, valamint az új gazdaságfejlesztési terv, mint mondta nem tudja pontosa.

"A VMSZ-ben mi soha nem a felelőtlen ígérgetésnek voltunk hívei, úgyhogy én nem szoktam határidőket mondani, de azt gondolom, hogy mindannyian elégedettek lehetünk, amennyiben ez az idei évben megvalósul. Ami a gazdaságfejlesztési tervet illeti, ez bonyolultabb kérdés, mivel ezt nem szabad összecsapni, nem lehet egy fércmunka" - tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel a VMSZ megbecsült szereplője a szerbiai belpolitikának, így lehetőség nyílt arra, hogy az év végén több önkormányzat is, köztük Magyarkanizsa és Zenta is pénzt kapjon a költségvetési tartalékokból. Zenta esetében 100, Magyarkanizsa esetében 50 millió dinárról van szó, Zentán a közműszolgálatok minőségének javítására fordítják a pénzt, Magyarkanizsán pedig az IPA pályázatok esetében nyújt majd ez az összeg segítséget.

A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szerbiai Kőolajipari Társaságot érintő szankciók kérdéséről is kifejtette véleményét.

"Azt gondolom, amit gondoltam 2007-ben és 2008-ban is, és éppen ezt gondolta a Vajdasági Magyar Szövetség is, ezért nem szavaztuk mi meg azt a törvényt a parlamentben akkor, most már közel 18 évvel ezelőtt, amivel a Szerbiai Kőolajipari Társaságot, mi akkor úgy fogalmaztunk, hogy odaajándékozták Oroszországnak, hiszen 400 millió dollár volt az ára, ami messze a piaci érték alatt volt akkor. Fontos hozzátenni, hogy akkor Boris Tadić volt a köztársasági elnök, és Vojislav Koštunica a miniszterelnök, a Szerb Haladó Párt meg sem alakult még akkor, de ezt csak azért mondom, hogy időkoordináta rendszerben el tudjuk helyezni azt, hogy kinek köszönhető volt a döntés, amelyet a VMSZ nem támogatott, nem szavazott meg" - emelte ki, hozzátéve, hogy a szankcióknak nem Szerbia volt a céljuk, és a megoldáson dolgoznak az országok.

A sztrájk nem tarthat végtelenségig.

A pedagógusok által szervezett tüntetés kapcsán hangsúlyozta, hogy a demonstrációk mindenkinek alkotmányos jogai közé tartoznak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy érdemes figyelembe venni a diákok helyzetét, akiknek a tanulmányi lemaradásukat be kell hozniuk. Emellett reagált Miloš Vučević korábbi kijelentésére is, miszerint a tüntető pedagógusok akár a munkájukat is elveszíthetik.

A középiskolás vagy általános iskolás gyermekek szüleként számomra elfogadhatatlan lenne, ha hónapokig nem részesülnének oktatásban. Ki pótolja a kimaradt tudást? Értem és átérzem a miniszterelnök reakcióját; emberi és jogos az aggodalma. Azonban fontos megjegyezni, hogy ahelyett, hogy csupán fenyegetőzött volna, leült a szakszervezetek vezetőivel tárgyalni. Optimistán tekintek a jövőbe, hiszen bízom benne, hogy találunk megoldást, és a második félév elindulhat. Az elmúlt évtizedek során számos pedagógustüntetés zajlott, és mindig születtek megoldások. Most is biztos vagyok benne, hogy el fogunk jutni egy konszenzushoz. A tanárok többsége nyilvánvalóan szeretné végezni a munkáját, míg a diákok, bár nem biztos, hogy rajonganak a tanulásért – hiszen mi sem voltunk mindig lelkesek – tisztában vannak azzal, hogy az ő érdekük, hogy ne maradjanak ki hosszú időre az oktatásból. Fontos, hogy figyeljünk azok helyzetére is, akik idén érettségiznek, vagy éppen az első osztályt kezdik. Az ő jövőjük, fejlődésük múlik ezen. Tüntetések nem tarthatnak örökké, így elengedhetetlen, hogy közösen keressük a megoldásokat, és hogy a párbeszéd folytatódjon.