A Volvo egyik legsikeresebb modelljének gyártása vidám csattanóval zárult!

A Volvo 200-as szériája mára igazi ritkaságnak számít a veterán autók között, azonban a nyolcvanas évek nyugati autós kultúrájának ikonikus képviselője, ennek az utolsó példánya különösen figyelemfelkeltő.

A Volvo 240 bemutatója 1974 augusztusában történt, és a népszerű 140-es sorozat természetes következményeként jelent meg, új színt hozva a modellpalettába. Ez a jármű számos úttörő műszaki újítással rendelkezett, különösen a biztonságos közlekedés terén, amely a korabeli autók között kiemelkedett.

Az autó igen erős vizuális párhuzamot mutatott a Volvo 1972-es VESC biztonsági koncepciójával. Az egyik legszembetűnőbb jellegzetessége a kifejező, előreugró lökhárító volt, amely a 240-es modell ikonikus "kiugró állát" hozta létre. Miközben a jármű kora technikai színvonalán kiemelkedő felszereltséggel, praktikumával és biztonságával nagy népszerűségnek örvendett, formaterve nem váltott ki hasonló lelkesedést; sokan úgy vélték, hogy a dizájn unalmas és túlzottan szögletes.

Ahogyan a 140-es sorozatot, úgy a 240-et is kínálták egy fényűzőbb változatban, amely hat hengeres motorral, 260 néven jelent meg. Emellett a kombi, a Volvo "specialitása", is elérhető volt. A Volvo 245 szinte a kombi autók szinonimájává vált, egy olyan sokoldalú járművé, amely szinte bármit elnyelt 1200-2150 literes rakterével.

19 évnyi lenyűgöző teljesítmény és 2 862 573 legyártott autó – köztük 177 402 példány a 260-as sorozatból – után a 240 végleg búcsút intett a gyártósornak. Ezzel egy időben Pehr G. Gyllenhammar, az AB Volvo elnöke is távozott a cégtől. Gyllenhammar, aki hosszú időn keresztül a 240-es modell egyik legnagyobb híve volt, több különleges változatát is birtokolta az autóknak, beleértve egyedi, limitált kiadásokat is.

A legutoljára legyártott 240-es modell igazi különlegességként vonult be a történelembe: egy rövidített verzió, melyet pusztán a szórakozás és az élvezet kedvéért alkotott meg a projektcsapat. Ez a változat nemcsak a 240-es fejlesztésén dolgozó csapat előtt tisztelgett, hanem a rövidebb gyártási időket is szimbolizálta. Az utolsó 245-ös, amely egy boldog ügyfélhez került, egy svéd hölgyé vált, aki egy szívélyes ünnepség keretén belül vehette át az autó kulcsait Pehr G. Gyllenhammartól a gyártósor mellett, ahol a “Az utolsó 240 és a legjobb” mottó hangzott el.