A GVH porhintéssel vádolja a Lidl-t, ám a vállalat határozottan reagált az állításokra.
2025. február 13-án a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nyilvánosságra hozta, hogy a Lidl több péksüteménye a "teljes kiőrlésű" megjelölést használja, ami miatt az áruházlánc 186 millió forintos büntetésben részesült. A Lidl reagálásában hangsúlyozta, hogy nem sértettek meg semmilyen előírást.
A GVH vizsgálatot indított, mert - mint jelezték - azt gyanította, hogy a Lidl négy, "teljes kiőrlésű" jelzővel forgalmazott termékével (teljes kiőrlésű nosztalgia kifli, PurPur teljes kiőrlésű stangli, teljes kiőrlésű pogácsa magvakkal és teljes kiőrlésű búzaliszt felhasználásával készült kakaós csiga édesítőszerekkel) megtéveszti a fogyasztókat. Valójában a termékekben a lisztnek csak mintegy 30-33 százaléka volt a vizsgálat idején teljes kiőrlésű, a többi az elnevezéssel ellentétben olcsóbb és egészségügyi szempontból kevésbé előnyös finomlisztből készült.
A Versenytanács a Gazdasági Versenyhivatal keretein belül 186 millió forint összegű bírságot rótt ki a Lidl Magyarországra jogsértés miatt. A nemzeti versenyhatóság figyelembe vette, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat hosszú időn keresztül, évek óta fennáll, sőt, jelenleg is tart. Ez a tevékenység széles fogyasztói kört érintett, különösen a kereskedelmi kommunikációval kapcsolatban, amelynek résztvevői között számos sérülékeny csoport található, például cukorbetegek és inzulinrezisztens egyének.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) álláspontja szerint, amennyiben egy pékáru "teljes kiőrlésű" megnevezéssel kerül forgalomba, az alapanyagának minimum 50%-ának teljes kiőrlésű lisztből kell állnia. A Lidl reagálva a GVH által kiszabott bírságra, közölte, hogy a négy érintett termék beszállítója szerződésben biztosította a teljes kiőrlésű címke jogszerű használatát. Emellett hangsúlyozták, hogy a magyar piacon kapható teljes kiőrlésű termékek között eltérő arányban található teljes kiőrlésű liszt, és a vonatkozó jogszabályok kizárólag a kenyérre vonatkozóan tartalmaznak ilyen jellegű előírásokat.
Az Azénpénzem által végzett kutatás alapján a Magyar Élelmiszerkönyvben egyértelműen szerepel, hogy a teljes kiőrlésű kenyér címkézéséhez legalább 60 százaléknyi teljes kiőrlésű liszt (beleértve a búzát, rozst és tönkölyt) szükséges, míg a búzaliszt, rozsliszt vagy tönkölybúza-őrlemény aránya nem haladhatja meg a 40 százalékot. A péksütemények esetében részletesen szabályozzák, hogy mi minősül tejesnek, vajasnak vagy különlegesnek, azonban a teljes kiőrlésű termékekre eddig nem vezettek be külön előírásokat. De vajon ez így marad?
Szerző: BVJ Képzeld el, hogy a szavak táncolnak az oldalon, és minden egyes betű egy új történetet mesél el. BVJ tollából származik ez a különleges írás, amelyben a gondolatok szárnyalnak, és a képzelet határtalan. Fedezd fel a szöveg mélységeit, és hagyd, hogy a mondatok elkalauzoljanak egy új világba!
**Címkék:** vásárlás, GVH, Gazdasági Versenyhivatal, Lidl, bírság, büntetés, pékárú, teljes kiőrlésű A közelmúltban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) figyelme a Lidl áruházláncra irányult, miután a pékárú szegmensben tapasztaltak néhány aggályos gyakorlatot. A versenyhatóság megállapította, hogy a Lidl egyes termékeinek hirdetései félrevezetőek voltak, különösen a teljes kiőrlésű pékáruk esetében. Ennek következtében a GVH bírságot szabott ki a vállalatra, jelezve, hogy a vásárlóknak joguk van a pontos és átlátható információkhoz a termékek minőségéről. Az eset rávilágít arra, hogy a vásárlási döntéseinknél mennyire fontos a megbízható tájékoztatás, és hogy a verseny tisztaságának megőrzése érdekében a hatóságoknak folyamatosan figyelemmel kell kísérniük a piaci szereplők tevékenységét.
