A mítosz repedése: Óriási tévhit dől meg a csodahelyek kapcsán - Pénzcentrum Fedezd fel, hogyan változnak meg a csodás helyekről alkotott elképzelések, és miként kezdik megkérdőjelezni az eddig elfogadott nézeteket. A régi hiedelmek mellett új perspektív

A "kék zónák" fogalma régóta foglalkoztatja azokat, akik a hosszú élet titkát kutatják. Növényi alapú táplálkozás, rendszeres mozgás, alacsony stresszszint és erős közösségi kötelékek – talán ez lenne a kulcs a százéves élethez? Esetleg nem? Dr. Saul Newman, egy oxfordi kutató legújabb megállapításai szerint a kék zónák körüli mítosz már nem olyan szilárd, mint hittük: véleménye szerint a statisztikák sok esetben túl szépnek tűnnek, és az adatok is gyakran félrevezetőek. Ez a vita nem csupán a tudományos közösséget osztja meg, hanem arra is figyelmeztet, hogy érdemes újragondolni a vonzó életmódtörténeteket, amelyeket eddig biztosnak hittünk.

A Our World in Data szerint 1800-ban a világ egyetlen régiójában sem volt 40 év felett a várható élettartam. 2021-re a globális átlag meghaladta a 70 évet. De ez még mindig nem elég. Hosszabb és egészségesebb életre vágyunk. Mit tehetünk ezért? Költözzünk!

A "kék zónák" kifejezés olyan különleges helyekre utal, ahol a lakosság körében kiemelkedően magas a 90 év feletti, sőt a centenáriusok száma. Ezek a régiók, mint például Okinava Japánban, Szardínia Olaszországban, Ikaria Görögországban, vagy Loma Linda Kaliforniában, olyan életvitelt folytatnak, amely hozzájárul a hosszú és egészséges élethez. Ezekben a térségekben jellemző a kiegyensúlyozott étrend, amely gazdag zöldségekben és gyümölcsökben, de kevesebb húst tartalmaz. A napi rendszeres mozgás, a családi és társadalmi kapcsolatok fontossága, valamint az alacsony stressz-szint mind központi szerepet játszanak az ott élők mindennapjaiban. Ezen elméletek nem csupán könyvekben és cikkekben találhatóak meg, hanem világszerte életmód- és táplálkozási mozgalmakat is inspiráltak.

A kék zónák lakói túlnyomórészt növényi alapú étrendet követnek: sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és hüveltest fogyasztanak, miközben a húsfogyasztásuk mérsékelt. Mozgásos életet élnek, de nem feltétlenül sportolnak - inkább a mindennapi tevékenységeiken keresztül mozognak sokat, például gyalogolnak vagy kertészkednek. Jellemző rájuk a szoros családi és közösségi kötődés, valamint az, hogy érzik: van értelme az életüknek (például Japánban ezt "ikigai"-nak hívják). Ezeken a területeken rendkívül magas azoknak az aránya, akik megélik a 100 éves kort.

A "kék zóna" elnevezés eredete érdekes módon a kutatók módszerére vezethető vissza, akik kék tintával jelölték meg azokat a területeket a térképeken, ahol különösen sok idős ember élt.

Bár a kék zónák koncepciója széles körben elterjedt és népszerű, egyes kutatások megkérdőjelezik, hogy a hosszú élettartam kizárólag az életmódbeli tényezőknek köszönhető. Előfordulhatnak például statisztikai vagy nyilvántartási eltérések is.

Számosan mint példát emlegetik a kék zónákat, de Dr. Saul Newman, az Oxfordi Egyetem és a University College London kutatója úgy véli, hogy ez túl szép ahhoz, hogy valóságos legyen. Saját kutatásai alapján komoly kételyei vannak afelől, hogy ezekben a térségekben valóban annyi százéves él, mint ahogy azt hirdetik.

Newman egyik legfontosabb érve az anyakönyvezési adatok megbízhatatlanságára épül. Kutatásai alapján ott, ahol hivatalosan bevezették a születési bizonyítványokat, drámai mértékben, 69-82%-kal csökkent a 109 év felettiek száma. Ez arra utal, hogy sokan téves információt adtak meg, vagy szándékosan félrevezették másokat saját korukkal kapcsolatban, legyen szó akár tudatos csalásról, akár adminisztrációs hibákról. Az öregség nem mindig egyenlő a valósággal.

Newman egy másik lényeges megfigyelése, hogy a kék zónák néven ismert területek társadalmi és gazdasági mutatói nem mindig jelzik a különösen egészséges környezet meglétét. Az alacsony iskolázottság, a magas bűnözési arány és a rövidebb átlagos életkor mind olyan tényezők, amelyek nem illenek a hosszú és egészséges élet képébe.

Bár kutatásai még többnyire előzetes fázisban vannak, azaz nem estek át a teljes tudományos bírálati folyamaton, az általa felvetett kérdések komoly vitát indítottak el a tudományos világban. A kék zónák hívei visszavágnak: szerintük Newman "félreérti" vagy "szándékosan figyelmen kívül hagyja" a régiókban végzett kutatások módszertani alaposságát.

A kék zónák továbbra is inspirálnak milliókat szerte a világon - akár igazak a történeteik, akár nem. A növényi étrend, a közösségi élet és a stresszcsökkentés önmagukban is értékes életmódtanácsok, függetlenül attól, hogy valaki 85 vagy 105 évig él.

Newman kutatásai figyelmeztetnek bennünket arra, hogy a vonzó történetek mögött gyakran rejtőznek bonyolult, sőt, néha zavarba ejtő valóságok. Ezért fontos, hogy ne csupán elhiggyük, hanem időnként kritikus szemmel is vizsgáljuk meg a közismert elméleteket – még akkor is, ha ezek csábítóan hosszú és boldog életet ígérnek számunkra.