Figyelemre méltó előrejelzés látott napvilágot: felfedték, milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk 2050-ig - Agro Napló
Az Antarktisz körüli óceáni áramlat, amely a Föld legerősebb áramlata, 2050-re drámai lassulásra számíthat a globális felmelegedés hatására. Ez a változás komoly következményekkel járhat bolygónk éghajlatára és ökoszisztémáira - figyelmeztetett a BBC.
Az Antarktisz körüli Antarktiszi Cirkumpoláris-áramlat, amely az óramutató járásával megegyező irányban áramlik, rendkívül erős: ötször nagyobb erejű, mint a Golf-áramlat, és több mint százszor intenzívebb az Amazonas folyó vízáramlásánál. Ez az áramlat kulcsszerepet játszik a globális óceáni 'szállítószalagban', amely összeköti a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánt. Szabályozza bolygónk éghajlatát, és koordinálja a víz, a hő és a tápanyagok körforgását. Legújabb kutatások azonban figyelmeztetnek arra, hogy 2050-re az áramlat sebessége akár 20 százalékkal is csökkenhet a globális felmelegedés hatására. A probléma gyökere az olvadó antarktiszi jég, amely édes, hideg vizével hígítja az óceán sós vizét, ez pedig zavarokat okozhat ezen alapvető áramlat működésében.
Az Antarktiszi Cirkumpoláris-áramlat egy igazi természetes pajzsként funkcionál a jeges kontinens körül, megakadályozva, hogy a melegebb víztömegek elérjék a sérülékeny jégtakarót. Ezen felül, mint egy védőgát, megnehezíti az invazív fajok terjedését is. Az áramlat nem csupán a jégtakaró védelmét szolgálja, hanem alapvető szerepet játszik bolygónk éghajlatának stabilizálásában is. A kutatók az ausztrál tudományos közélet csúcsát képviselő szuperszámítógépet és klímaszimulátort alkalmaztak az áramlat részletes vizsgálatára. Ezen fejlett modellek képesek olyan finom részletek, például az örvények dinamikájának megragadására is, amelyek más szimulációk gyakran figyelmen kívül hagynak, így pontosabb előrejelzéseket nyújtanak az áramlat jövőbeli alakulásáról.
Az áramlat gyengülésének következményei messzire hatóak. Csökkentheti a biodiverzitást és a halászatok produktivitását, amelyektől sok part menti közösség függ. Emellett lehetővé teheti az invazív fajok bejutását az Antarktiszra, felborítva a helyi ökoszisztémákat és táplálékláncokat. A gyengébb áramlat több meleg víz déli irányú behatolását is lehetővé teheti, felgyorsítva az antarktiszi jégtakarók olvadását és hozzájárulva a globális tengerszint-emelkedéshez.
Bár a kutatási eredmények sötét jövőt vetítenek előre, a helyzet korántsem reménytelen. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére irányuló összehangolt erőfeszítések még mindig képesek lehetnek korlátozni az Antarktisz körüli jégtakaró olvadását. A Déli-óceánban folytatott hosszú távú kutatások elengedhetetlenek a változások pontos nyomon követéséhez és a jövőbeli hatások előrejelzéséhez.
