Lehet-e az új lakásprogram a költségvetés rombolója?

Orbán Viktor új lakástámogatási programot hirdetett meg, és említette, hogy ősszel egy új lakásfelújítási kezdeményezés is várható. A kormány célja, hogy segítséget nyújtson az első lakásvásárlóknak, amiért maximum 50 millió forintos hitelt kínálnak, 10 százalékos minimális önerő mellett, 3 százalékos kamattal. Felmerül a kérdés, hogy ez a lépés okoz-e majd akkora felfordulást, mint a 2002-es választási évben tapasztalt támogatott lakáshitelezés, amely végül komoly következményekkel járt a devizahitelezés révén.

Első pillantásra úgy tűnhet, hogy sokan kihasználhatják ezt a lehetőséget. Valószínű, hogy a 50-60 millió forintos ársávba tartozó ingatlanok lesznek a legkeresettebbek, mivel ezek eddig is a piacon a legnagyobb érdeklődésnek örvendtek, így a legdrágábbnak számítanak, legalábbis négyzetméterenkénti áruk alapján. Ez lehet az egyik olyan tényező, ami esetleg elriaszthatja a potenciális vásárlókat. Ugyanakkor a legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy a magyar lakosság körülbelül 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él, ami azt jelenti, hogy a potenciális vevők csupán a lakosság 10 százalékából kerülnek ki.

Áprilisban a havi nettó átlagjövedelem Magyarországon 487 ezer forint volt. Ebből következik, hogy az 50%-os adósságfék szabály értelmében egy egyedülálló személy legfeljebb 243 ezer forintot költhet havonta törlesztőrészletre. Ezzel szemben, ha valaki 50 millió forint hitelt vesz fel 25 évre 3%-os kamattal, akkor a havi törlesztője körülbelül 237 ezer forintot tesz ki. Amennyiben a 7,1%-os piaci kamatokkal számolunk, a kamattámogatás havonta hitelenként hozzávetőlegesen 120 ezer forintjába kerül a költségvetésnek. Figyelembe véve ezeket a tényezőket, az új hitelt igénylők száma várhatóan 100-200 ezer fő között mozoghat, akik fokozatosan vehetik fel a kölcsönöket az elkövetkező években. A kormány 15-25 millió forint közötti támogatási lehetőségekről beszél, azonban a számításaink szerint ennek a ténye akár 36 millió forintot is elérhet nominális értéken. Ez valószínűleg további áremelkedést generálhat a kisebb és közepes lakások piacán, ami viszont visszahatással lehet a hitelfelvételi kedvre is. Ha 100 ezer ember vesz fel hitelt, a fenti számítások alapján ez évi 144 milliárd forint támogatást, azaz költségvetési kiadást jelenthet a maximális 50 milliós hitelfelvétellel számolva. Ez összhangban áll a legutóbbi kormányinfón elhangzottakkal, miszerint 2025-2026-ban a kiadások először kisebb, majd 150 milliárd forint körüli összegben emelkedhetnek.