Rossz lehelet vagy szájszag: ez a jelenség akár vesebetegségre is utalhat!

Melyek azok a figyelmeztető jelek, amelyek esetén célszerű orvoshoz fordulni? Most bemutatjuk neked!

Világszerte az emberek 10%-a érintett valamilyen fokú vesebetegségben, egyes előrejelzések szerint 2040-re világszinten ez lesz az ötödik vezető halálok. A vesebetegséget csak "csendes gyilkosként" tartják számon, mert veseműködésünk akár 90%-át is elveszíthetjük, mielőtt bármilyen tünetet észlelnénk magunkon. A szűrés ebben az esetben is kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen korai diagnózissal és kezeléssel a krónikus vesebetegség súlyosbodása is lassítható vagy megállítható.

A vesék alapvető jelentőségű szerveink közé tartoznak, és nélkülözhetetlen szerepet játszanak a testünk egészséges működésében és általános jólétünkben. Fő feladatuk, hogy szűrjék ki a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vérből. Emellett ők felelnek a vérnyomás szabályozásáért, és hozzájárulnak a testünk különféle funkcióit támogató hormonok, valamint a vörös vérsejtek termeléséhez. Ezért kulcsszereplők a szervezetünk egyensúlyának fenntartásában.

Az egészséges vesékben több millió kis "szűrőt" találunk, amelyek naponta mintegy 40-szer szűrik át a vérünket. Ha azonban működésükben zavar keletkezik, különböző salakanyagok és folyadék halmozódhat fel szervezetünkben. Ez a romboló folyamat idővel a vesefunkció beszűkülését, folyamatos csökkenését okozhatja, amely károsítja szerveinket és szöveteinket, ezáltal hatással lehet az általános jóllétünkre és egészségünkre.

Számos olyan kockázati tényező van, amelyek gyakrabban fordulnak elő azoknál, akiknél krónikus vesebetegség alakul ki.

A vesék rendkívüli alkalmazkodóképességgel bírnak, lehetővé téve számukra, hogy a változó környezeti feltételek, például a csökkent vérnyomás ellenére is folyamatosan végezzék feladatukat. Ugyanakkor ez a rugalmasság veszélyeket is rejthet magában, hiszen a vesefunkció csökkenése évekig, sőt évtizedekig észrevétlen maradhat. Az érintettek gyakran csak a betegség késői szakaszában észlelik a problémát, amikor a vese már nem működik megfelelően, vagy amikor a vizeletben már jelentős mennyiségű fehérje található. Éppen ezért sok krónikus vesebetegségben szenvedő ember, a becslések szerint csupán 10%-uk, tudja, hogy állapotukra figyelniük kellene. Most nézzük meg, mik lehetnek azok a figyelmeztető jelek, amelyek segíthetnek a probléma korai felismerésében:

A vesék a felelősek annak a hormonnak a termeléséért, amely arra utasítja a szervezetet, hogy vörösvértesteket hozzon létre. Ha kevesebb van belőlük, a vér nem tud annyi oxigént szállítani az izmokhoz és az agyhoz, mint amennyire szükségük lenne, emiatt fáradtnak, gyengének érezhetjük magukat, és nehezebben tudunk koncentrálni.

Számos kutatás alapján kimutatható, hogy az alvási apnoe és a krónikus vesebetegség szoros összefüggésben állnak egymással. Az alvási apnoe nem csupán az alvás minőségét rontja, hanem hozzájárulhat a vesék károsodásához is, mivel gátolja a szervezet megfelelő oxigénellátását. Ugyanakkor a kapcsolat fordítva is érvényes: a vesebetegség szintén provokálhat alvási apnoét, például a torok beszűkülésével vagy a méreganyagok felhalmozódásával, többféle mechanizmuson keresztül.

A veseelégtelenség következményeként a vérben felgyülemlő mérgező anyagok bőrkiütéseket vagy viszketést idézhetnek elő. Emellett az ásványi anyagok és tápanyagok egyensúlyának megbillenése ásványianyag- és csontproblémákhoz vezethet, amelyek szintén hozzájárulhatnak a bőr kiszáradásához és viszketéséhez.

Az egészséges vesék feladata, hogy a vizelettel eltávolítsák a felesleges nátriumot a szervezetből. Ha ez a funkció nem működik megfelelően, akkor folyadék gyűlhet össze a testünkben. Ennek következtében a végtagok, különösen a lábfejek és bokák, duzzadni kezdenek, sőt, az arcunkon is puffadtság jelei mutatkozhatnak.

A vesék nem megfelelő működése miatt kialakuló elektrolit-egyensúlyhiány – legyen szó nátriumról, kalciumból vagy káliumból – zavarokat okozhat az izmok és idegek működésében. Ennek következményeként gyakran tapasztalhatunk izomgörcsöket, különösen a lábaink területén.

A vesebetegségek következményeként a vörösvértestek termelése zavart szenvedhet, ami vérszegénységhez vezethet. Ennek következtében légszomj léphet fel, és a folyadék felhalmozódása is nehézlégzést okozhat.

Ha a vesék nem képesek hatékonyan kiszűrni a szervezetből a káros anyagokat, azok nemcsak a fizikai állapotunkra, hanem az agyunk működésére is negatív hatással lehetnek. Ezen kívül a vérszegénység is hozzájárulhat ahhoz, hogy az agyunk oxigénhez jutása csökkenjen, ami szédüléshez, koncentrációs nehézségekhez vagy akár zavartsághoz vezethet.

A vesebetegség gyakran kellemetlen gyomorpanaszokat idézhet elő, amelyek hányingert és hányást válthatnak ki, így könnyen elveszíthetjük étvágyunkat.

Amikor a vesék nem képesek hatékonyan ellátni a feladatukat, urémia léphet fel, ami azt jelenti, hogy a vizelet alkotóelemei a vérkeringésbe jutnak. Ennek következményeként nemcsak a kellemetlen lehelet jelentkezhet, hanem a vérben felhalmozódó méreganyagok fémes vagy diszharmonikus ízt is kölcsönözhetnek az ételeknek.

10. Vérrel vagy habbal kevert vizelet, valamint a gyakori vizelési kényszer.

A habzó vizelet gyakran a túlzott fehérjebevitel következménye lehet, míg a vizeletben megjelenő vér és az éjszakai gyakori vizelési inger szintén figyelmeztető jelek, amelyek vesebetegséget jelezhetnek.

A vese működésének ellenőrzése viszonylag egyszerű folyamat, amelyhez csupán vér- és vizeletminták elemzése szükséges. Amennyiben a problémát időben észlelik, a megfelelő gyógyszeres kezeléssel és életmódbeli módosításokkal jelentősen lassítható a betegség előrehaladása, így a betegek jobb minőségű életet élhetnek a diagnózissal együtt.

Mivel azonban a vesebetegség korai szakaszában általában "csendes", a rendszeres szűrés gyakran elmarad, amíg a betegség visszafordíthatatlan károsodást nem okoz. Éppen ezért, különösen ha a magas kockázati csoportba tartozunk, az éves vérvétel alkalmával mindenképpen ellenőriztessük háziorvosunkkal a veseműködésünket.