SAJTÓKONFERENCIA

Christine Lagarde, az EKB elnöke,

Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke, kulcsszerepet játszik az euróövezet pénzügyi stabilitásának fenntartásában és a monetáris politika alakításában. Tapasztalatával és szakértelmével hozzájárul a gazdasági kihívások kezeléséhez és az uniós pénzügyi rendszer megerősítéséhez.

Üdvözöljük Önöket! Nagy örömmel köszöntjük mindnyájukat a sajtóértekezletünk keretében, az alelnök úrral közösen.

A Kormányzótanács a mai ülésén úgy döntött, hogy 25 bázisponttal mérsékli az EKB három fő irányadó kamatlábát. Ez a lépés elsősorban a betéti rendelkezésre állás kamatlábának csökkentésére vonatkozik, amely kulcsszerepet játszik a monetáris politika alapelveinek meghatározásában. Döntésünket egy frissített értékelés támasztja alá, amely az inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamatok dinamizmusa, valamint a monetáris politikai intézkedések hatékonyságának szempontjából végzett elemzéseken alapul.

Jelenleg az infláció értéke a 2%-os középtávú célunk környékén mozog. Az eurorendszer legújabb makrogazdasági előrejelzéseiben a szakértők alapprognózisa alapján várható, hogy a teljes infláció 2025-re átlagosan 2,0%, 2026-ra 1,6%, míg 2027-re ismét 2,0% körül alakul. A márciusi előrejelzésekhez képest 0,3 százalékpontos csökkentés a 2025-ös és 2026-os években főként a kedvezőbb energiaár-előrejelzéseknek és az erősebb eurónak tudható be. A szakértők a várakozásaik szerint az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs ráta 2025-re átlagosan 2,4%-ra, 2026-ra és 2027-re pedig 1,9%-ra emelkedik, ami március óta lényegében változatlan maradt.

A szakértők előrejelzése szerint a reál-GDP növekedése 2025-ben 0,9%-ra, 2026-ban 1,1%-ra, míg 2027-ben 1,3%-ra emelkedik. A 2025-ös növekedési prognózis a vártnál kedvezőbb első negyedévi teljesítmény és az év további részében előrejelzett gyengébb eredmények kombinációjának köszönhető. A kereskedelmi szabályozásokkal kapcsolatos bizonytalanság, amely a közeljövőben várhatóan gátolja a vállalati beruházásokat és a kiviteleket, ellenben a növekvő állami védelmi és infrastrukturális beruházások középtávon kedvező hatással lesznek a gazdaság fejlődésére. A növekvő reáljövedelmek és a stabil munkaerőpiac lehetőséget ad a háztartások számára, hogy többet költsenek. A kedvező finanszírozási körülmények pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság jobban ellenálljon a globális kihívásoknak.

A szakértők a jelenlegi nagyfokú bizonytalanságot figyelembe véve alaposan megvizsgálták, hogy a különböző kereskedelmi szabályozások működési mechanizmusai miként befolyásolhatják a gazdasági növekedést és az inflációt különféle alternatív forgatókönyvek keretein belül. Ezen forgatókönyveket, együtt a szakértői előrejelzésekkel, weboldalunkon közzétesszük. A forgatókönyv-elemzés alapján, ha a kereskedelmi feszültségek a következő hónapokban fokozódnak, akkor a növekedés és az infláció a jelenlegi alapprognózisban szereplő értékek alatt alakulhat. Ezzel szemben, ha a kereskedelmi feszültségeket sikerül kedvezően rendezni, akkor a gazdasági növekedés, valamint kisebb mértékben az infláció is túlszárnyalhatja az alapprognózisban megjelölt értékeket.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A bérnövekedés üteme még mindig megemelkedett, de folyamatosan láthatóan mérséklődik, a nyereségek pedig részlegesen tompítják az inflációs hatást. Enyhültek az aggodalmak, hogy a megnövekedett bizonytalanság és áprilisban a kereskedelmi feszültségekre adott volatilis piaci reakciók nyomán szigorodhatnak a finanszírozási feltételek.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. A kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben bemutatom, hogyan vélekedünk a gazdaság és az infláció alakulásáról, valamint áttekintem a pénzügyi és monetáris helyzetünkről készült értékelésünket.

Az Eurostat előzetes becslése alapján az euroövezeti gazdaság 2025 első negyedévében 0,3%-os növekedést mutatott. Érdekes megjegyezni, hogy az áprilisi munkanélküliségi ráta 6,2%-ra csökkent, ami a legkedvezőbb adat az euro bevezetése óta. Emellett a foglalkoztatottság is egy kis mértékben, 0,3%-kal növekedett az adott időszakban.

A szakértői előrejelzések szerint a legfrissebb felmérési adatok összességében gyengébb jövőbeli kilátásokat tükröznek. Míg a feldolgozóipar megerősödött, részben a magasabb vámok előrejelzése miatt egyes kereskedelmi tranzakciókat előrehoztak, addig a belföldi orientációjú szolgáltatói szektor növekedése egyre inkább lassul. A várhatóan emelkedő vámok és a megerősödő euro várhatóan nehezebbé teszik a vállalatok számára a kivitelt. A nagyfokú bizonytalanság valószínűleg mérsékelni fogja a beruházások mértékét.

Ugyanakkor több tényező is védi a gazdaság rezilienciáját, és várhatóan középtávon támogatja a növekedést. Az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek, a teherbíró magánszektor-mérlegek és a részben a végrehajtott kamatvágásainknak betudható lazább finanszírozási feltételek várhatóan segítik a fogyasztókat és a cégeket a volatilis globális környezet negatív hatásait elhárítani. A védelmi és infrastrukturális beruházások fokozásáról szóló, nemrégiben bejelentett intézkedésektől is a növekedés fellendülését várják.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben sürgetőbb, mint valaha, hogy a fiskális és strukturális politikák révén növeljék az euroövezeti gazdaságok termelékenységét, versenyképességét és ellenálló képességét. Az Európai Bizottság által kidolgozott "versenyképességi iránytű" egy átfogó cselekvési tervet kínál, amelynek ajánlásait, beleértve a bürokrácia csökkentését, haladéktalanul végre kell hajtani. Ehhez hozzátartozik egy világos és ambiciózus menetrend kidolgozása a megtakarítási és befektetési unió továbbfejlesztésére. Ezen kívül elengedhetetlen a digitális euró potenciális bevezetését megalapozó jogszabályi keret sürgős előkészítése. A kormányzatoknak biztosítaniuk kell a fenntartható állami pénzügyeket az uniós gazdaságirányítási kerettel összhangban, és prioritásként kell kezelniük a növekedést ösztönző reformokat és stratégiai beruházásokat.

Az Eurostat friss gyorsbecslése alapján az éves infláció május hónapban 1,9%-ra csökkent az áprilisi 2,2%-ról. Az energiaárak inflációja változatlanul -3,6%-on áll. Ezzel szemben az élelmiszerek inflációja 3,3%-ra emelkedett az előző havi 3,0%-ról. Az iparcikkek ára stabilan 0,6%-on maradt, míg a szolgáltatások ára 4,0%-ról 3,2%-ra süllyedt. Az áprilisi szolgáltatásinfláció emelkedése főként a húsvéti időszak utazási szolgáltatásaiba tapasztalt áremelkedésnek volt köszönhető, amely a várakozásoknál is nagyobb mértékben történt.

Az inflációs trendek elemzése alapján a legtöbb mutató azt jelzi, hogy az infláció hosszú távon a 2%-os középtávú célunk környékén fog stabilizálódni. A béralku- és az egy munkavállalóra jutó jövedelmekkel kapcsolatos országos adatok azt mutatják, hogy a munkaerőköltségek fokozatosan csökkennek. Az Európai Központi Bank (EKB) bérfigyelője arra figyelmeztet, hogy 2025-re tovább mérséklődik a kialkudott bérek növekedése. A szakértők előrejelzései szerint a bérnövekedés 2026-ban és 2027-ben 3% alá fog csökkenni. Miközben az alacsonyabb energiaárak és az erősödő euró rövid távon lefelé hatnak az inflációra, 2027-re várhatóan visszatérünk a kitűzött célhoz.

Áprilisban a közeljövőre vonatkozó fogyasztói inflációs várakozások némileg emelkedtek, amit valószínűleg a kereskedelmi feszültségekről érkező hírek generáltak. A hosszabb távú inflációs indikátorok többsége azonban továbbra is 2% körüli szinten mozog, ami hozzájárul ahhoz, hogy az infláció a kitűzött célunk körül stabilizálódjon.

A gazdasági növekedéshez kapcsolódó kockázatok egyre inkább negatív irányba tolódnak. A világkereskedelmi feszültségek fokozódása és az ezzel járó kiszámíthatatlanság komoly hatással lehet az euroövezet fejlődésére, mivel visszafoghatja a kivitel mértékét, valamint a beruházások és a fogyasztás élénkülését is. A csökkenő pénzügyi piaci hangulat következtében a finanszírozási feltételek szigorodhatnak, ami növelheti a kockázatkerülést, és mérsékelheti a vállalatok és háztartások vásárlási és beruházási kedvét. Emellett továbbra is jelentős bizonytalanságot jelentenek a geopolitikai feszültségek, például Oroszország Ukrajna ellen indított jogtalan háborúja, valamint a közel-keleti konfliktusok súlyosbodása. Ha viszont a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek hirtelen enyhülnének, az kedvező hatással lenne a gazdasági hangulatra, és a gazdaság várhatóan erőteljesebben fejlődne. A védelmi és infrastrukturális kiadások fokozott növelése, együtt a termelékenységet fokozó reformokkal, szintén hozzájárulhatna a növekedés felgyorsításához.

Az euroövezeti inflációs kilátások a szokásosnál bizonytalanabbak, aminek oka a volatilis világkereskedelmi környezet. A csökkenő energiaárak és az erősebb euro is lefelé nyomhatja az inflációt. Ezt tovább erősítheti, ha a magasabb vámok miatt csökkenne az euroövezeti export iránti kereslet, és a túlzott kapacitással bíró országok átirányítanák kivitelüket az euroövezetbe. A kereskedelmi feszültségek nyomán a pénzügyi piacokon nagyobb volatilitás és kockázatkerülés léphet fel, ami visszaszorítaná a belföldi keresletet, és ezáltal az inflációt is csökkentené. A világpiaci ellátó láncok szétaprózódása ezzel szemben megemelheti az inflációt, ahogy felfelé tolja az importárakat, és hozzáad a belföldi gazdaság kapacitáskorlátaihoz. A védelmi és infrastrukturális kiadások fellendítése középtávon szintén erősítheti az inflációt. A szélsőséges időjárási viszonyok és szélesebben kibontakozó klímaválság nyomán is a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

A kockázatmentes kamatok az utolsó értekezletünk óta lényegében stabilak maradtak. A részvénypiacok árfolyamai emelkedésnek indultak, míg a vállalati kötvények hozamai közötti különbségek csökkentek, válaszul a világkereskedelmi szabályozásokkal kapcsolatos kedvezőbb hírekre és a globális kockázatérzékelés javulására.

A végrehajtott kamatcsökkentések következtében a vállalati hitelfelvétel költségei továbbra is csökkennek. Az újonnan kibocsátott vállalati hitelek átlagos kamata márciusi 3,9%-ról áprilisra 3,8%-ra mérséklődött. A piaci alapon működő vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége 3,7%-on stabilizálódott. A vállalati bankhitelek fokozatosan erősödtek, hiszen márciusban 2,4%-ról áprilisra az éves növekedési ütem 2,6%-ra emelkedett, miközben a vállalati kötvénykibocsátás visszafogott ütemet mutatott. A háztartások által felvett új jelzáloghitelek átlagos kamata áprilisban 3,3%-on maradt, míg a jelzáloghitel-növekedés 1,9%-ra emelkedett.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Noha az euroövezeti bankok reziliensek maradtak, a szélesebb pénzügyi stabilitási kockázatok szintje továbbra is megemelkedett, különösen amiatt, hogy a világkereskedelmi szabályozások igen bizonytalanok és volatilisek. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi sérülékenység felhalmozódása ellen, erősítve a rezilienciát, és megőrizve a makroprudenciális mozgásteret.

A Kormányzótanács a mai ülésén úgy döntött, hogy 25 bázisponttal mérsékli az EKB három fő irányadó kamatlábát. Ez a lépés elsősorban a betéti rendelkezésre állás kamatlábának csökkentésére vonatkozik, amely kulcsszerepet játszik a monetáris politika alapelveinek meghatározásában. Döntésünket egy frissített értékelés támasztja alá, amely az inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamatok dinamizmusa, valamint a monetáris politikai intézkedések hatékonyságának szempontjából végzett elemzéseken alapul. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódjék. Különösen a mostani, rendkívüli bizonytalansággal jellemezhető helyzetben a megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. A kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig itt vagyunk, hogy válaszoljunk a kérdéseikre.