Persze! Íme egy egyedi megfogalmazás a "sajtóértekezlet" kifejezésre: **Médiaesemény** Ez az esemény lehetőséget biztosít arra, hogy a nyilvánosság elé tárjuk legfrissebb híreinket, információinkat és válaszoljunk a kérdésekre. A sajtó képviselői itt t

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke,

Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát - amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk - azon az aktualizált értékelésünkön alapul, amely az inflációs kilátásokra, az inflációs alapfolyamat dinamikájára és a monetáris politikai transzmisszió erősségére vonatkozik.

A dezinflációs tendencia kedvező irányban fejlődik. Szakértői előrejelzések alapján a teljes infláció 2024-re várhatóan 2,4%-ra csökken, majd 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra mérséklődik. 2027-re, amikor az új, kibővített uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetésre kerül, a becslések szerint ismét 2,1%-ra emelkedik. Az energiát és élelmiszert nem számító inflációs ráták esetében a várakozások szerint 2024-ben 2,9%-ot, 2025-ben 2,3%-ot, míg 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,9%-ot tapasztalhatunk.

Az inflációs alapfolyamatok különböző mutatóinak vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk körüli szinten stabilizálódik. A belföldi infláció némileg csökkent, de még mindig magas szinten áll. Ennek egyik fő oka, hogy bizonyos iparágakban a bérek és árak jelentős késedelemmel reagálnak az infláció korábbi emelkedésére.

A pénzügyi környezet fokozatosan enyhül, hiszen a legutóbbi kamatcsökkentések révén az új hitelek egyre kedvezőbb feltételekkel érhetők el a vállalatok és háztartások számára. Ugyanakkor a feltételek továbbra is szigorúak maradnak, hiszen monetáris politikánk továbbra is szigorú keretek között mozog, és a korábbi kamatemelések hatása folyamatosan érezteti a hatását a meglévő hitelállományokban.

Jelenleg szakértőink a szeptemberi előrejelzésekhez képest mérsékeltebb gazdasági élénkülésre számítanak. Habár az idei harmadik negyedévben már tapasztalható volt a növekedés erősödése, a legfrissebb felmérési mutatók arra utalnak, hogy az aktuális negyedévben a dinamika csökkent. Előrejelzéseink szerint 2024-re 0,7%-os, 2025-re 1,1%-os, 2026-ra 1,4%-os, míg 2027-re 1,3%-os gazdasági növekedés várható. Az előre jelzett élénkülés fő hajtóereje a reáljövedelmek emelkedése, ami elősegíti a háztartások fogyasztásának és a vállalati beruházásoknak a növekedését. A szigorú monetáris politika hatásainak fokozatos enyhülése pedig várhatóan hozzájárul a belföldi kereslet fellendüléséhez.

Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódik. A megfelelő monetáris politikai alapállás meghatározásakor adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

A mai döntéseink részleteit a honlapunkon közzétett sajtóközleményben találhatják meg.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

Az euroövezet gazdasága a harmadik negyedévben 0,4%-os növekedést mutatott, ami felülmúlja a várakozásokat. A bővülés fő motorja a vállalati készletfelhalmozáson túl a fogyasztás élénkülése volt, amely a nyári időszakban részben egyszeri események, például a felfokozott idegenforgalom következményeként jelentkezett. Azonban a legújabb adatok aggasztó jeleket mutatnak: a növekedés üteme kezd elhalványulni. A legfrissebb felmérések alapján a feldolgozóipar továbbra is csökkenő tendenciát mutat, míg a szolgáltatások terén tapasztalható növekedés is lassulni látszik. A cégek egyre inkább óvatosan kezelik beruházásaikat, mivel a gyenge kereslet és a kiszámíthatatlan jövőbeli kilátások nehezítik helyzetüket. Ezen kívül a kivitel is gyenge, és Európában egyes iparágak számára komoly kihívást jelent a versenyképesség fenntartása.

A munkaerőpiac továbbra is meglepően ellenálló, hiszen a foglalkoztatás a harmadik negyedévben 0,2%-kal nőtt, felülmúlva a várakozásokat. Októberre a munkanélküliségi ráta továbbra is a hosszú távú, rekordalacsony 6,3%-os szinten stagnál. Ugyanakkor észlelhető a munkaerő-kereslet fokozatos gyengülése. A betöltetlen álláshelyek aránya a harmadik negyedévben 2,5%-ra csökkent, ami 0,8 százalékponttal marad el a korábbi csúcsértéktől. A legfrissebb felmérések szerint a következő negyedévben várhatóan még kevesebb új álláshely fog létrejönni.

Arra számítunk, hogy idővel a gazdaság megerősödik, noha az előzőleg vártnál lassabban. A reálbérek megemelkedése nyomán várhatóan megerősödnek a háztartási kiadások. A kedvezőbb árú hitelek várhatóan megélénkítik a fogyasztást és a beruházást. Feltéve, hogy a kereskedelmi feszültségek nem eszkalálódnak, a kivitel várhatóan támogatni fogja az élénkülést, párhuzamosan a világkereslet erősödésével.

A fiskális és strukturális szakpolitikák célja a gazdaság termelékenységének, versenyképességének és rezilienciájának fokozása. Létfontosságú, hogy gyors ütemben valósuljanak meg olyan konkrét és ambiciózus strukturális intézkedések, amelyek Mario Draghi javaslatait az európai versenyképesség növeléséről és Enrico Letta az egységes piac megerősítéséről tett ajánlásait követik. Örömmel üdvözöljük az Európai Bizottság értékelését a kormányzati fiskális és strukturális politikák középtávú terveiről, ami az EU új gazdaságirányítási rendszerének fontos eleme. A kormányoknak most minden erejüket arra kell összpontosítaniuk, hogy maradéktalanul és azonnal teljesítsék az előírt kötelezettségeiket. Ez elősegíti a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós csökkentését, miközben a növekedést serkentő reformok és beruházások kiemelt prioritást élveznek.

Az Eurostat legfrissebb gyorsbecslése alapján novemberben az éves infláció 2,3%-ra nőtt, ami az októberi 2,0%-os szinthez képest emelkedést jelent. Az emelkedésre számítani lehetett, és elsősorban az energiaárakhoz kapcsolódó bázishatás játszott szerepet. Közben az élelmiszerárak inflációja 2,8%-ra, míg a szolgáltatások inflációja 3,9%-ra csökkent. Az iparcikkek árának inflációja viszont 0,7%-ra emelkedett.

A belföldi infláció, amely szorosan kapcsolódik a szolgáltatások árainak alakulásához, októberben némileg enyhült, azonban 4,2%-os szintjével továbbra is jelentős. Az erős bérek oldaláról érkező nyomás mellett ez arra utal, hogy bizonyos szolgáltatások árai késlekedve, de még mindig reagálnak az infláció korábbi emelkedésére. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatok általános irányvonala azt jelzi, hogy a jövőben az infláció tartósan visszatérhet a kitűzött célértékekhez.

A harmadik negyedévben az egy munkavállalóra jutó jövedelem növekedése 4,4%-ra csökkent, míg a második negyedévben ez az érték 4,7% volt. Ez a szilárd termelékenységnövekedés mellett hozzájárul a fajlagos munkaerőköltség mérsékeltebb emelkedéséhez. Szakértők előrejelzése szerint a munkaerőköltségek a jövőben lassabban fognak növekedni, amit az alacsonyabb bérnövekedés és a fokozott termelékenységnövekedés indokol. Továbbá, várható, hogy a nyereségek is részben tompítják a magasabb munkaerőköltségek árakra gyakorolt hatását, különösen a közeljövőben.

Arra számítunk, hogy az infláció a közeljövőben az aktuális szint körül ingadozik majd, ahogy a régebbi energiaárzuhanások folyamatosan kikerülnek az éves rátákból. Az infláció ezután fenntarthatóan a 2%-os középtávú cél körül állapodik meg. Az enyhülő munkaerőköltség-oldali nyomás és az elvégzett monetáris politikai szigorításunknak a fogyasztói áraknál továbbra is érzékelhető hatásai várhatóan segítik a folyamatot. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül tartózkodik, a közép-, illetve hosszabb távú, piaci alapú inflációkompenzációs mutatók pedig a Kormányzótanács októberi értekezlete óta érezhetően csökkentek.

A gazdasági növekedés körüli kockázatok sajnos továbbra is lefelé terelik a folyamatokat. A világkereskedelemben tapasztalható feszültségek fokozódása tovább fékezheti az euroövezet fejlődését, mivel ezek a problémák visszafoghatják a kiviteleket és gyengíthetik a globális gazdasági helyzetet. A gyengülő bizalom pedig hátráltathatja a fogyasztás és a tervezett beruházások várt élénkülését. A helyzetet súlyosbíthatják a geopolitikai feszültségek, mint például Oroszország Ukrajna ellen indított indokolatlan háborúja, vagy a tragikus közel-keleti konfliktusok, amelyek zavarokat okozhatnak az energiaellátásban és a világkereskedelemben. A növekedési ütem csökkenése akkor is valószínű, ha a monetáris politikai szigorítás hatásai a vártnál hosszabb ideig tartanak. Ugyanakkor kedvezőbb forgatókönyv is elképzelhető, amennyiben a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció lehetőséget adnak a belföldi fogyasztás és a beruházások gyorsabb élénkülésére.

Az inflációs kilátások sok tényezőtől függenek, és könnyen befolyásolhatják őket a bérek és nyereségek vártnál nagyobb növekedése. A felfelé mutató inflációs kockázatok között szerepelnek a fokozódó geopolitikai feszültségek is, amelyek az energia- és szállítási költségek emelkedéséhez vezethetnek, ezáltal zavarokat okozva a globális kereskedelem dinamikájában. Továbbá, a szélsőséges időjárási események és a kibontakozó klímaváltozás is hozzájárulhatnak az élelmiszerárak drámai emelkedéséhez. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az infláció lefelé irányuló meglepetéseket is okozhat. Például, ha a fogyasztók bizalma gyengül, és a geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos aggodalmak visszafogják a fogyasztást és a beruházásokat, akkor az inflációs nyomás csökkenhet. Ezen kívül a monetáris politika szigorítása is jelentős hatással lehet a keresletre, ahogyan az is, hogy a világ más részein a gazdasági helyzet váratlanul romlik. A világkereskedelemben tapasztalható súrlódások pedig tovább fokozhatják az euroövezeti inflációs kilátások bizonytalanságát.

Az euroövezeti piaci kamatok az októberi értekezletünk óta tovább estek, ami a gazdasági kilátásokban érzékelt romlásnak tudható be. Noha a finanszírozási feltételek továbbra is restriktívek, a kamatcsökkentéseink nyomán a hitelfelvétel fokozatosan olcsóbbá válik a vállalatok és a háztartások számára.

Az új vállalati hitelkihelyezések átlagos kamata október hónapban 4,7%-ra csökkent, ami több mint 0,5%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában elért csúcs. A piaci hitelfinanszírozás költségei a korábbi rekord óta több mint 1%-kal mérséklődtek. Az új jelzáloghitelek átlagos kamata 3,6%-on alakult, ami körülbelül 0,5%-kal alacsonyabb a 2023-as legmagasabb értéknél. Ugyanakkor a meglévő jelzáloghitel-állományok kamatai várhatóan tovább fogják emelkedni.

A vállalatok banki hitelezése a korábbi alacsony szintekről fokozatosan magára talál, és októberben az előző évhez képest 1,2%-os növekedést mutatott. A cégek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok éves szinten 3,1%-kal bővültek, ami összhangban van az elmúlt hónapokban tapasztalt trenddel. A jelzáloghitelezés is élénkebb lett októberben, éves összevetésben 0,8%-os növekedési ütemet produkálva.

A Kormányzótanács a monetáris politikai stratégiánkkal összhangban mélyrehatóan elemezte a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket. Az euroövezeti bankok reziliensek maradtak, és kevés jele van a pénzügyi piaci stressznek. A pénzügyi stabilitási kockázatok ugyanakkor változatlanul magas szintűek. A makroprudenciális politika jelenti továbbra is az első védelmi vonalat a pénzügyi sérülékenység felhalmozódása ellen, erősítve a rezilienciát, és megőrizve a makroprudenciális mozgásteret.

A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés arról, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát - amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk - az inflációs kilátásokról való aktualizált értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció fenntarthatóan a középtávú, 2%-os célunkon stabilizálódik. Adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a megfelelő monetáris politikai alapállást. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretein belül mindenképpen készen állunk arra, hogy szükség esetén módosítsuk eszközeinket. Célunk, hogy az infláció tartósan stabilizálódjon a középtávú célkitűzésünknek megfelelően, és hogy biztosítsuk a monetáris politikánk zökkenőmentes átadásának hatékonyságát.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.