Sopron és környéke 103 évvel ezelőtti történelmi döntésére emlékeztek, amely mély nyomot hagyott a régió életében. Az esemény, amely a közösség összetartozását és identitását formálta, különös jelentőséggel bír ma is. Az ünnepség során a helyiek és a láto
Nagy János úgy fogalmazott: a döntést, hogy kik vagyunk és hova tartozunk, újra és újra meg kell hoznunk azóta is, mindez pedig azzal jár, hogy néha ki kell mondanunk fájó tanulságokat is.
"Ki kell hangsúlyoznunk, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt egy olyan háború áldozataivá és főbűnöseivé váltunk, amelyhez semmilyen érdekünk nem fűződött. Kényszerítettek bennünket ebbe a tragédiába. Magyarok tízezrei vesztették életüket a harctereken, vagy szenvedtek el maradandó károkat. Amikor végre véget ért a vérontás, a helyzet még rosszabbra fordult; olyan országok is területeket kaptak tőlünk, amelyek korábban velünk egy oldalon álltak."
Az államtitkár úgy fogalmazott: ami az első világháború után békekötés címén lezajlott, az a demokrácia és a nemzetek önrendelkezési jogának "arcul csapása" volt, a nagyhatalmak ugyanis az emberek feje felett hoztak meg döntéseket, húzták meg a határokat anélkül, hogy megismerték volna a véleményüket.
"Sajnos a helyzet ma sem változott: továbbra is bűnösnek bélyegzik azokat az országokat, amelyek nem osztják a nyugati álláspontot" - mondta, hozzátéve: "Még mindig egy háborúba próbálnak minket kényszeríteni, amelyhez semmi közünk, és nem titok, hogy a 'fényes tekintetű' Nyugaton ma is inkább csak szavakkal foglalkoznak a demokráciával és a jogállamisággal, ahelyett, hogy valóban alkalmaznák ezeket az elveket."
Nagy János azt mondta: láthatjuk nap mint nap, hogy Brüsszelben eszük ágában sincs azt tenni, amit az európai emberek többsége akar.
"Nekünk mindezek ellenére is azt kell csinálnunk, amit a magyarok és az itt élő nemzetiségek szeretnének, még akkor is, ha ez teljesen szembe megy Brüsszel elvárásaival és követeléseivel" - tette hozzá.
103 évvel ezelőtt örökre magunkévá tettük a népszavazás intézményét, és meg vagyunk győződve arról, hogy ez a demokratikus eszköz kulcsszerepet játszik abban, hogy megakadályozzuk olyan nézetek terjedését, mint a genderideológia, valamint az olyan káros irányzatokat, mint a háborúpártiság.
"Ma is dönteni kell, dönteni minden olyan dolog mellett, amikről tudjuk, hogy nem rombolják, hanem építik a hazát. Ezért állunk ki a kereszténység, a családok, a magyar gazdák, a külhoni magyarság, de Európa és a NATO mellett is" - mondta Nagy János.
Firtl Mátyás Kópháza polgármestere (Fidesz) köszöntőjében arra emlékeztetett, a kormány 2001. december 14-én, az 1921-es népszavazás 80. évfordulóján döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja annak emlékére: Sopron és környéke (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) lakói kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.
A népszavazásra 1921. december 14-én került sor Sopronban, majd 15-én a városhoz tartozó Brennbergbányán, végül pedig 16-án a környező településeken is megtartották. A voksolásra jogosultak közé tartoztak azok a férfiak és nők, akik betöltötték a 20. életévüket, és akik vagy a területen születtek, vagy 1918. december 31. óta ott éltek.
A szavazás kimenetele jórészt a soproni, német anyanyelvű és osztrák hagyományokkal rendelkező lakosság döntésén múlott. A községek közül csupán három helyen (Fertőboz, Kópháza, Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, azonban Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka a magyar csatlakozás mellett tette le a voksát. Az egész terület összesített eredménye alapján 65,1 százalék választotta Magyarországot, ami 15 334 szavazatot jelentett az 8227 ellenében, a szavazásra jogosultak 89,5 százalékának részvételével.