A magyar gazda nyílt szívvel osztotta meg gondolatait: Ma már a piac jelenti a legnagyobb kihívást - Agrárszektor

Kerchner István 1993-ban kezdett el földet vásárolni, elhatározva, hogy megteremti saját gazdaságát. Ma már 1300 hektáron gazdálkodik, családi vállalkozás keretein belül, fiával közösen. Az évek során sikerült egy jelentős szarvasmarha-telepet is létrehoznia, ahol 500 állatot nevelnek, köztük több mint 200 tehenet. Az Agrárszektornak adott interjújában István a mezőgazdaság egyre növekvő bizonytalanságáról, a piac kiszámíthatatlanságáról, valamint a családi utánpótlás jelentőségéről osztotta meg gondolatait.

A földterületek elhelyezkedése meglehetősen szétszórt: a két legszélső parcella között 60 kilométeres távolság húzódik. A 37-es főút mentén, Szegilongtól Hercegkútig mintegy 400 hektáros terület terül el, míg a többi rész a Bodrogköz festői tájain található. A vetésszerkezet rendkívül sokszínű: a gazdák búzát, durumbúzát, őszi árpát, őszi káposztarepce-t, napraforgót, szóját, kukoricát, cirokot, homoki zabot és olajretket is termesztnek. A fő cél pedig az, hogy felfedezzék, melyik növényfajta hozza a legnagyobb termést az adott évben.

Minden év különleges, és ez a növényekkel való munkánk során is tükröződik. Szükség van arra, hogy széleskörű megközelítéssel közelítsünk a növényekhez, hiszen minden évszak új lehetőségeket és kihívásokat hoz számunkra.

- nyilatkozta Kerchner István az Agrárszektornak.

A kihívások forrása manapság már nem annyira a termelési folyamatokban rejlik, hanem inkább a piaci környezetben. Az utóbbi évek piaci trendjei és az ukrán import hatásai különösen zavarosnak tűnnek számára. Úgy érzékeli, hogy az áruk mozgása és elhelyezkedése szinte követhetetlenné vált, ami miatt a hazai piac rendkívül sebezhetővé lett.

Termésátlagainkkal nincs nagy baj, de az árakkal annál inkább. Az utolsó jó évünk a Covid előtti volt

Természetesen! Kérlek, oszd meg velem a szöveget, amelyet szeretnél egyedivé tenni, és én segítek átfogalmazni!

Tiszacsermelyi telepén 500 húshasznú marhát tartanak, és a növendék állatokat kizárólag hízott formában, nagy súllyal értékesítik. A jövedelmezőséget részben ez a stratégia biztosítja, különösen akkor, amikor a takarmányárak alacsonyabbak.

Az állattenyésztés világa sem mentes a kihívásoktól. Jelenleg a piacon sorakoznak az eladásra váró hizlalt állatok, ám a kereslet sajnos elmarad a várakozásoktól. A közelgő meleg időjárás újabb nehézségeket hozhat az állatok gondozásában és értékesítésében is. A jövőbeli kilátások pedig még mindig bizonytalanok, köd borítja a horizontot.

Manapság a piac vált a legnagyobb kihívássá a gazdálkodók számára. A változó időjárás és a kártevőkkel folytatott harc mellett most már az is kérdésessé vált, hogy vajon érdemes-e egyáltalán elvetni az adott növényt vagy állatot tartani. Az előrejelzések és a kereslet ingadozása folyamatos bizonytalanságot teremt, ami megnehezíti a döntéseket.

A gazda véleménye szerint jelenleg nem áll rendelkezésre olyan megbízható információs bázis, amely lehetővé tenné a megalapozott döntések meghozatalát a piaci keresletet illetően, legyen szó növénykultúrákról vagy állattenyésztésről. A jövőbeli gazdasági kilátásokat fia fogja vinni tovább, és ez Kerchner István számára egyértelmű. Ahogy ő fogalmaz, ez a folyamat természetes módon zajlott le, nem is volt szükség külön tárgyalásokra.

Ő erre született. Szakmailag nagyon jó, szorgalmas, nem adja fel. Ugyanakkor a fiatal generációk számára ma kevésbé vonzó az állattenyésztés. A munkateher nagy, a munkaerőhiány pedig évről évre fokozódik.

Kerchner István véleménye szerint a klasszikus családi modell hosszú távon is életképes maradhat, ahol a gazdasági tevékenységek, az állattartás, a családi kötelékek és a munkaerő szoros összhangban működik egy közös keretben. Az ő jövőbe vetett hite azonban tovább él fiában, aki az apja által több mint három évtizede megkezdett hivatást folytatja, ezzel biztosítva a hagyományok és értékek átörökítését.