**Szociális érzékenység: Egy politikai eszme mélyebb rétegei - 65. epizód** Ebben a különleges epizódban a szociális érzékenység fogalmát és politikai jelentőségét vizsgáljuk meg. A szociális érzékenység nem csupán egy trendi kifejezés, hanem egy alapvet

Persze azt is tisztáztuk, hogy az számított bűnnek, amit az állam annak nevezett. Ezek között volt olyan abszurd rendelet is, miszerint, ha valakit háromszor azon kapnak, hogy skót szoknyát visel, börtönnel büntetik.

Ebben az időben a gyarmatosító Anglia, börtön helyett gyakran Ausztráliába küldte a rabokat, akik a rájuk kiszabott kötelező munkával, építkezéssel, növénytermesztéssel az ottani új, nyugati világ alapjait tették le. A történész megjegyezte, az elkövetett bűncselekmény gyakran háttérbe szorult az illető származása mellett; az íreket például mindig ferde szemmel nézték.

Paár Ádám kifejtette, hogy a rabok között sokféle ember megtalálható volt, köztük prostituáltak, géprombolók és politikai elítéltek is.

Az exportált "bűnök" világosan jelezték, hogy az öreg kontinens lakói még mindig súlyos megélhetési problémákkal néznek szembe. A düh és az erőszak mellett egy régi-új eszme is egyre inkább felszínre került, amelyet az értelmiségi körök kezdtek újra felfedezni. A kommunizmus egykori mítosza mintha valósággá válna. Az emberek körében egyre nagyobb érdeklődés övezte a szociális kérdéseket, és a megoldások keresése során Karl Marx számos tanulmányt publikált a kapitalizmusról, miközben kevesebb figyelmet szentelt a kommunizmus és a szocializmus témáinak. Érdekes módon ő maga sosem tartotta magát sem kommunistának, sem szocialistának.

Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemező Központ munkatársa a 65. epizódban részletesen elemezte Karl Marx és Friedrich Engels eltérő megközelítéseit az alsóbb társadalmi rétegekkel kapcsolatban. Az adás során világosan kirajzolódtak a két gondolkodó közötti alapvető különbségek, amelyek a társadalmi osztályokkal való viszonyukat tükrözik.

Bár az utóbbi személy szociális érzékenysége kiemelkedő volt, a korabeli sztereotípiák, mint például az írekről terjedő hamis mítoszok, nem váltak számára vitatott kérdéssé. Ezzel szemben Marx sokkal inkább nyitott volt a világ komplexitásának felfedezésére.

Továbbra is Az ifjú Karl Marx című történelmi film volt a beszélgetésünk alapja, amelyet az előző epizódban választottunk, hogy illusztráljuk a korszakot.

A történész kiemelte, hogy a film középpontjában a két ikonikus figura megismerkedése és barátságuk fejlődése áll. Megjegyezte, hogy a kapcsolatukban egyfajta hierarchikus viszony alakult ki Marx javára, amit Engels önkéntesen elfogadott. Engels anyagi támogatást nyújtott barátjának, lehetővé téve ezzel, hogy Marx teljes mértékben az ügynek szentelhesse az idejét. Ráadásul Engels még azt is vállalta, hogy Marx kérésére a sajátjaként tünteti fel barátja illegitim gyermekeit.

Paár Ádám történész-politológussal innen folytatjuk a beszélgetést a jövő héten.