Társasházak napelemekkel: Szeptembertől új távlatok nyílnak!

A társasházak három különböző elszámolási modellt vehetnek igénybe, amelyek közül választhatnak.

Az országban már korábban is léteztek energiaközösségek, bár nem feltétlenül az újonnan bevezetett jogszabály keretein belül. Például a Kazán Közösségi Ház a Gólya Szövetkezet VIII. kerületében található Orczy úti épületében működő tizenegy szervezet összefogását képviseli. Az energiaválság hatására közösen kidolgozott takarékossági intézkedések révén sikerült a fűtésszámlájukat közel 50%-kal csökkenteniük. Ezen kívül egy 36 kilowattos csúcsteljesítményű napelemrendszert is telepítettek az épület tetejére, amelyhez a Kétfarkú Kutyapárttól nyert pályázati támogatást és adományokat használtak fel. A napelemrendszer által megtermelt bevételekből közösségi alapot hoznak létre, amely lehetőséget biztosít kisebb és nagyobb energiahatékonysági projektek megvalósítására az épületen belül.

Az Energiahatékony Wekerle egy különleges, 16 családból álló informális közösség, amely a wekerlei házak felújításának tudásmegosztására összpontosít. Ez a közösség zömmel 100 éves épületekkel foglalkozik, így a műemléki értékek megőrzésére is nagy hangsúlyt helyeznek a felújítások során. Emellett közösségi kölcsönzőt működtetnek, amely lehetővé teszi a lakók számára, hogy könnyedén hozzáférjenek olyan minőségi eszközökhöz, mint a kerti gallyaprító, a hőkamera, a nyílászáró nútvágó szigetelőgép, vagy akár szakember segítségével kipróbálhassák az elektromos fogyasztásmérőt is. A kölcsönzésért adományokat kérnek, amelyeket az eszközök karbantartására, pótlására és a közösségi programok fejlesztésére fordítanak.

A szeptembertől életbe lépő új jogszabály szerint a közös tetőre telepített napelemek által megtermelt elektromos áramot már nemcsak egy mérőórán lehet elszámolni az MVM-mel, hanem megoszthatják az energiaközösséget alkotó tulajdonosok.

A társasházak számára eddig komoly nehézséget okozott, hogy a tetőre telepített napelemek által termelt energiát csupán egyetlen fogyasztásmérőre lehetett csatlakoztatni. Ez a helyzet azt jelentette, hogy vagy minden lakónak közösen kellett volna pénzt áldoznia a beruházásra, vagy egyedül egy lakónak kellett volna elnyernie a lakóközösség 75%-ának támogatását ahhoz, hogy saját napelemes rendszert telepíthessen. Az ilyen lehetőségek azonban ritkán bizonyultak kivitelezhetőnek.

Az újonnan bevezetett szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a lakók közösen telepítsenek napelemeket, és az így termelt energiát egymás között osszák el. Ez a lépés nem csupán a közös helyiségek energiaellátását optimalizálja, hanem a lakások egyéni energiafogyasztását is jelentősen mérsékelheti.

A társasházak három eltérő elszámolási modell közül választhatnak, azonban az egyik lehetőség, a "diszkontált rendszerhasználati díj visszatérítés" már a kezdetektől fogva meglehetősen kétségesnek tűnik. Ennek az az oka, hogy ez a modell csupán minimális pénzügyi hasznot nyújt, mivel a társasházi tetők gyakran nem rendelkeznek elegendő hellyel ahhoz, hogy annyi napelem telepítésére kerüljön sor, amely valóban képes lenne mérsékelni a lakók energiafogyasztását.

Kifejezetten ígéretesnek tűnik a "társasházi megosztási hozzárendelési modell", amely két különböző variációval rendelkezik: a statikus és a dinamikus elszámolási rendszerrel. A statikus modell esetében a lakók előre egyeztetik az energiaelosztás arányait, amelyet például a lakások alapterülete vagy a lakók létszáma alapján határoznak meg. Ezzel szemben a dinamikus modell sokkal rugalmasabb megközelítést kínál: itt a lakók annyival csökkenthetik a villanyszámlájukat, amennyi napelemes áramot valójában felhasználtak.

A statikus modell egyik legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi a jövőbeni tervezést, ám hátrányaként említhető, hogy nem veszi figyelembe az egyéni fogyasztási szokásokat. Például, ha egy lakás a megadott kvótánál kevesebb áramot fogyaszt, a megmaradt energia nem kerülhet átadásra más lakások részére. Ezzel szemben a dinamikus modell igazságosabbnak tekinthető, mivel mindenki a tényleges energiafogyasztása alapján részesül az elérhető energiából. Ennek a megoldásnak azonban megvannak a maga követelményei is, hiszen a pontos fogyasztási adatok alapos mérése elengedhetetlen a hatékony működéshez.

A napelemek telepítése előtt elengedhetetlen, hogy minden lakásban frissítsük a villanyórákat, ami darabonként 30-40 ezer forintos kiadást jelenthet. Ez a befektetés azonban hosszú távon kifizetődő lehet, mivel a napelemek élettartama akár 25-30 évre is rúghat.

Az új szabályozás értelmében a napelemek telepítése során már nem szükséges a lakók 75%-ának beleegyezése; elegendő az egyszerű többség, ami 50% plusz egy szavazatot jelent. Ez a változás jelentősen megkönnyíti a döntéshozatali folyamatokat, viszont továbbra is kérdéses, hogy azok a lakók, akik nem kívánják részesedni a projektben, milyen mértékben támogatják majd a napelemek telepítését.

Néhány társasház már most innovatív pénzügyi stratégiákkal készül a jövőre. Egyik megoldásként átmenetileg megemelik a közös költséget, hogy fedezzék a napelemes rendszer telepítésének költségeit. Miután a beruházás megtérült, a közös költséget visszaállítják az eredeti szintre. Az így megtakarított összeget pedig a felújítási alapba irányítják, ezáltal biztosítva egy stabil és hosszú távú pénzügyi forrást a társasház számára - számolt be róla a G7.

Fazekas Csaba, a közösképviselő, megjegyezte, hogy a társasházak napelemes energiaközössége vonzó elképzelés, ám a megvalósítása műszaki és szervezési szempontból kihívásokkal teli feladat lesz.

A legnagyobb kihívásként azt emeli ki, hogy a lapos tetős épületeken mennyire kivitelezhető a napelemrendszer telepítése. Fontos szempont, hogy ez hogyan hat a szigetelésre, amely bármikor javításra vagy felújításra szorulhat. Emellett aggasztónak tartja, hogy az új elszámolási rendszer bevezetéséhez elengedhetetlen a fogyasztásmérők cseréje, ami nemcsak anyagilag megterhelő, hanem hosszú és bonyolult ügyintézést is jelent.

Fazekas Csaba szakértő úgy véli, hogy az új jogszabály elsősorban az újonnan épített, nyereg- vagy sátortetős társasházakban kínál kedvező lehetőségeket. Ezeket a házakat már a jogszabály előírásainak figyelembevételével tervezik. Továbbá, a kisebb létszámú társasházakban is nagyobb valószínűséggel valósulhatnak meg a közös megállapodások, hiszen ott a lakók könnyebben tudják összefogni az erőiket. Ezzel szemben egy nagyobb épületben, különösen lapostetős konstrukció esetén, nehezen tudom elképzelni a folyamat zökkenőmentességét - tette hozzá a szakember.

- A jövő iránya egyértelmű, de számos megválaszolatlan kérdés maradt - fogalmazott Kaplonyi György, a Magyar Társasházak és Társasházkezelők Országos Alapítványának egyik alapítója. A társasházakban a megújuló energiaforrások alkalmazása elkerülhetetlenné válik, hiszen az új építkezések esetében már egy éve tilos a gáz bevezetése. Az új építésű társasházak esetében a közösségi megoldások nem okoznak problémát, azonban a régebbi épületek többségében számos más kihívás vár még megoldásra. Ráadásul a "közös összefogás" fogalma Magyarországon nem igazán elterjedt - tette hozzá a szakértő.

Ahogy azt említette, 2027. január 1-jétől kötelezővé válik a távleolvasás és a költségmegosztás a társasházi közösségekben, amelynek előkészítése jelenleg zajlik. Azonban a 6 milliárd forintos állami támogatási keret már kimerült, így most mindenki izgatottan várja a hosszabbítás lehetőségét.

Gondnak tartja azt is, hogy az MVM elszámolási rendszerében nem bíznak emberek.