Európa legerősebb hatalma a terrorállam markában? - Egy rejtélyes látogatás mindent felforgathat!

Nemrégiben két német belügyminisztériumi tisztviselő érkezett Kabulba, hogy a tálib vezetőkkel egyeztessenek a Németországban bűncselekmények miatt elítélt afgán állampolgárok rendszeres hazatoloncolásáról. Ezzel párhuzamosan, a német kormány két tálib diplomatát akkreditált, akik a jövőben Afganisztán berlini nagykövetségén és bonni konzulátusán tevékenykednek majd. Úgy tűnik, hogy a Friedrich Merz által vezetett kormány, a szigorúbb bevándorláspolitikára vonatkozó kampányígérete teljesítése érdekében gyakorlatilag nem hivatalosan elismerte a Talibánt. Eközben a tálib vezetés más nemzetekkel is próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait; az afgán külügyminiszter pedig a közelmúltban Indiában tett látogatást.

Az illegális bevándorlás Németországban az utóbbi évek során egyre súlyosabb problémát jelentett, ami miatt a német kormányok fokozatosan szigorúbb intézkedéseket vezettek be a jelenség kezelésére. A 2024-es és 2025 eleji időszak különösen tragikusnak bizonyult, hiszen sorra történtek olyan merényletek, amelyek halálos áldozatokat követeltek. Ezeket a támadásokat leggyakrabban olyan illegális bevándorlók hajtották végre, akik muszlim országokból érkeztek. Az események között szerepeltek olyan esetek, mint a mannheimi és solingeni késelés, autós merénylet Magdeburgban, illetve késelés Aschaffenburgban. Emellett Münchenben és Mannheimban is történt tömegbe hajtás, ami még inkább fokozták a társadalmi feszültséget.

Idén februárban, a sürgősségi Bundestag-választások következtében leváltott Scholz-kormány szigorúbb irányvonalat képviselt a német bevándorláspolitikában. Ennek egyik lényeges intézkedése volt a határellenőrzések újbóli bevezetése a német schengeni határok mentén, amely a mai napig érvényben van. Ezen intézkedések közé tartozik az is, hogy 2024 augusztusában összesen 28 afgán állampolgárt, akik különféle bűncselekményeket követtek el Németországban, visszatérítettek Afganisztánba.

Friedrich Merz jelenlegi kancellár egyik fontos kampányígérete volt a bevándorláspolitika szigorítása, ennek részeként pedig a külföldi bűnelkövetők hazatoloncolásának felpörgetése. Ez az ígéret a CDU/CSU és az SPD közötti koalíciós szerződésbe is bekerült. Idén júliusban meg is történt az első visszatoloncolás Afganisztánba a Merz-kormány idején: összesen 81 afgán bűnöző repült vissza hazájába egy charterjárattal.

Egy komoly kihívással néz szembe a két ország kapcsolata: Németország és Afganisztán között nincsenek hivatalos diplomáciai viszonyok, mióta 2021 augusztusában a tálibok visszanyerték uralmukat az ország fölött. A német kormány nem ismeri el a tálib vezetést, ahogyan ezt a többi ENSZ-tagállam is teszi, Oroszországot kivéve, amely idén júliusban hivatalosan is elismerte a tálib kormányt Afganisztánban.

Az eddig végrehajtott két hazatoloncolás során a német és a tálib vezetés katari közvetítéssel folytatta a tárgyalásokat Dohában. A Merz-kormány azonban a kitoloncolások rendszeressé tételére törekszik, és a drága, külön erre a célra indított charterjáratok helyett menetrend szerinti járatokkal kívánja biztosítani az afgán bűnelkövetők folyamatos visszatérését. Ugyanakkor a katari közvetítés minden alkalommal bonyolult lenne, ezért a német kormány úgy döntött, hogy közvetlenül a tálib vezetéssel kezd tárgyalásokat.

A Der Spiegel által közzétett információk alapján...

a Belügyminisztérium két tisztviselője a múlt hétvégén Kabulban járt, ahol a hazatoloncolások "technikai részleteiről" tárgyaltak az afgán belügyminisztérium tisztviselőivel.

A mostani útról a két ország belügyminisztériuma még szeptemberben, Dohában állapodott meg.

Alexander Dobrindt, a német belügyminiszter, szeptember végén először a Bild am Sonntag című lapnak osztotta meg, hogy a Talibánnal való tárgyalásokra készülnek Kabulban. Október elején a Bundestagban is megerősítette, hogy még ebben a hónapban megkezdődnek az első közvetlen egyeztetések a fővárosban. Dobrindt hangsúlyozta, hogy ezek a tárgyalások elengedhetetlenek, mivel a kormány célja az afganisztáni visszatoloncolások rendszeressé tétele.

A Spiegel által közzétett hírek szerint a hétvégén zajló kabuli egyeztetés során olyan technikai részletek merültek fel, mint a német szövetségi rendőrök feladatai a kitoloncoltak kísérésében, valamint az, hogy a tálib kormány mely képviselői várják őket a kabuli nemzetközi repülőtéren.

A német kormány tálib vezetés felé történő nyitását mutatja, hogy nemrég akkreditálták a Talibán két diplomatáját Afganisztán berlini nagykövetségére, illetve bonni konzulátusára. A bonni konzulátus alkalmazottai - akiket még az előző afgán vezetés nevezett ki - tiltakozásul egy emberként mondtak fel, és minden dokumentumot átadtak a német külügyminisztériumnak.

Sajtóforrások alapján jelentős változások várhatóak Afganisztán berlini nagykövetségén: a hagyományos fekete-piros-zöld zászló helyett a tálib zászló kerül majd felszögelésre, amely fehér háttéren fekete írással hordozza az iszlám hitvallást. Továbbá, a berlini Taunusstraßén található külképviselet a jövőben az "Afganisztán Nagykövetsége" elnevezést fogja viselni, felváltva az eddigi "Afganisztáni Iszlám Köztársaság Nagykövetsége" címét. A német külügyminisztérium jelenleg nem rendelkezik információval az afganisztáni vezetés terveiről, azonban hangsúlyozták, hogy szeretnék, ha a régi zászló és név megmaradna.

A német kormány nemzetközi jogi keretek között nem rendelkezik eszközökkel arra, hogy fellépjen, ha egy nagykövetség eltér a hagyományos zászló használatától vagy módosítja a külképviselet nevét. A kormány legfeljebb annyit tehet, hogy bezárja a nagykövetséget, de jelenleg a német vezetés éppen azon fáradozik, hogy a tálib vezetéssel minél kedvezőbb kapcsolatokat alakítson ki. Ezért valószínűtlen, hogy ilyen drasztikus lépésre szánná el magát. A kérdés az, hogy a Talibán kért-e valamilyen kompenzációt Németországtól a hazatoloncolások lehetőségéért, de a jelek szerint a német kormány szabad kezet ad a táliboknak az afgán külképviseletek ügyében.

A Bundestagban ülő ellenzéki pártok között a második legnagyobb csoport, a Zöldek, hevesen bírálta a német kormány közeledését a tálib vezetéshez. Álláspontjuk szerint egy terrorszervezettel még informális kapcsolatokat sem lenne szabad kialakítani. Dobrindt belügyminiszter ezzel szemben képmutatással vádolta a Zöldeket, emlékeztetve arra, hogy éppen ők voltak kormányon, amikor a Scholz-kabinet idején megkezdődtek az első afgán hazatoloncolások. Olaf Scholz, volt kancellár, szintén elismerte, hogy annak idején a kormány tárgyalásokat folytatott a tálib vezetéssel a visszatoloncolásokról.

A tálib kormányzat fokozatosan egyre több ország körében nyer elismerést, noha ez informális keretek között történik. Ahogyan korábban említettük, az ENSZ-tagállamok közül Oroszország volt az első és mindeddig egyetlen, amely hivatalos diplomáciai kapcsolatokat létesített a Talibánnal. Ezen kívül Kínában, Pakisztánban és az Egyesült Arab Emírségekben is a helyi afgán nagykövetségeken már a tálib kormány képviselői látják el feladataikat.

A tálibok legújabb diplomáciai lépéseként Amir Khan Muttaqi külügyminiszter csütörtöktől hatnapos látogatásra érkezik Indiába. Nem meglepő, hogy Muttaqi, akárcsak más tálib vezetők, az ENSZ szankcióinak hatálya alatt áll, beleértve az utazási korlátozást is. Azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsa október elején ideiglenesen felfüggesztette ezt a tilalmat, lehetővé téve ezzel a tálib külügyminiszter indiai látogatását. Ha Oroszország után India is hivatalosan elismeri a jelenlegi afgán vezetést, az jelentős diplomáciai győzelmet hozna a tálibok számára.