Az autóipar számára új, átmeneti könnyítések lépnek életbe – íme, mi zajlott a 19. héten!
Az autóipar jelenlegi helyzete egy paradoxonra épül: miközben a gyárbezárásokkal fenyegető válság árnyékában küzdenek a nyugati gyártók a vámok és a kínai verseny nyomásával, a BYD dinamikusan terjeszkedik, míg az Európai Unió ideiglenes engedményekkel próbálja stabilizálni az ipari környezetet. A magyar vállalatok számára kedvező lehetőségeket nyújthat a fenntarthatósági és kiberbiztonsági követelmények halasztása, amely időt adhat a felkészülésre. Összegyűjtöttük a járműipar legfrissebb eseményeit a héten, és lehetőséget biztosítunk arra, hogy a kiemelésekre kattintva mélyebb betekintést nyerjen a témákba.
Az autóiparban egyre élesebben kirajzolódik a nyugati gyártók visszaesése, miközben a kínai vállalatok gyorsan teret nyernek. A Stellantis legfrissebb bejelentése szerint Olaszországban létszámcsökkentésre készül: a melfi gyárban akár 500 munkahely is megszűnhet, amit a szakszervezetek hosszú távú kivonulási folyamat kezdeteként értékelnek. Hasonló trendek figyelhetők meg az Egyesült Államokban is; például a Volvo dél-karolinai gyárában 125 dolgozót bocsátanak el a csökkenő kereslet és a kereskedelmi feszültségek miatt, mindez a vállalat globális költségcsökkentési stratégiájának részeként valósul meg. Az akkumulátorokat gyártó Volvo leányvállalat sem ússza meg a leépítéseket, ahol szintén jelentős munkavállalói létszámcsökkentést terveznek.
Eközben a Tesla németországi eladásai drasztikusan visszaestek: 2025 első négy hónapjában több mint 60 százalékkal kevesebb autót adtak el, mint egy évvel korábban. Ezzel szemben a kínai BYD meredeken emelkedik: eladásai nyolcszorosára nőttek Németországban áprilisban, és az év eleje óta is ötszörös bővülést mutatnak. A BYD magyarországi terjeszkedése is lendületet kapott: a szegedi gyárépítés mellett stratégiai együttműködést kötöttek a Szegedi Tudományegyetemmel és hat szakképzési centrummal. A cél, hogy a térségben valódi tudásközpont jöjjön létre, és több száz fiatal számára biztosítsanak karrierlehetőséget - ezzel a kínai gyártó nemcsak termelési, hanem oktatási és gazdaságfejlesztési szereplőként is megjelenik Magyarországon.
Az amerikai-brit kereskedelmi megállapodás értelmében a brit gyártók - például a Rolls-Royce és a Jaguar - évente 100 ezer autót exportálhatnak csökkentett, 10 százalékos vámmal az Egyesült Államokba. Az amerikai autógyártók szerint ez versenyhátrányt jelent számukra, mivel több modelljük mexikói és kanadai alkatrészekből készül, amelyekre a jövőben magasabb vámok vonatkozhatnak. Az AAPC szerint így olcsóbb lehet brit autót importálni, mint hazait gyártani, ami káros hatással lehet az amerikai iparra és munkahelyekre.
Az amerikai vámok következtében az Audi mérlegeli, hogy elektromos modelljeit az Egyesült Államokban gyártja le. A Q4 e-tron termelése a Volkswagen chattanoogai üzemében valósulhat meg, míg a Q8 e-tron sorsa a még kialakítás alatt álló Scout gyárhoz kapcsolódhat. A Q6 e-tron esetében pedig új gyár építése vagy egy partneri együttműködés is a lehetőségek között szerepelhet. Jelenleg az Audi minden modellje az import révén érkezik az amerikai piacra, azonban 2025-re várhatóan döntés születik egy új gyár létrehozásáról.
Bár az Audi árbevétele 12,4 százalékkal nőtt az első negyedévben az elektromos modellek iránti keresletnek köszönhetően, a cég óvatos az éves előrejelzésekkel a vámkockázatok miatt. Ezzel szemben a BMW - amerikai gyárának köszönhetően - továbbra is tartja 2025-ös célkitűzéseit, noha a kínai piacon visszaesést tapasztalt. Mindkét márkánál jelentősen emelkedtek az elektromosautó-eladások, különösen Európában.
Az európai autógyártók egyre határozottabban fordulnak az uniós döntéshozókhoz, hogy támogassák a megfizethető kisautók előállítását, amely különösen népszerű a déli tagállamokban. A Renault és a Stellantis vezetői egy közös interjú keretében hangsúlyozták, hogy az EU-nak sürgősen ki kell dolgoznia olyan szabályozásokat, amelyek kifejezetten a kisebb modellek gyártását ösztönzik. Jelenleg a meglévő jogi keretek inkább a nagyobb, prémium autók gyártását támogatják. Figyelmeztettek arra, hogy ha a szabályozási környezet nem változik, a gyártóknak komolyan mérlegelniük kell a gyárbezárások lehetőségét.
A nyomásgyakorlás részben sikerrel járt: az Európai Parlament nemrég elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási szabályok enyhítését, így a gyártók 2025-2027 közötti átlag alapján teljesíthetik a kibocsátási célokat, nemcsak az idei adatok szerint. Ezzel elkerülhetők a súlyos, akár 15 milliárd eurós bírságok, amelyekkel több európai gyártó is számolt. A döntés némi mozgásteret biztosít az iparágnak az elektromos átállásban, miközben továbbra is sürgeti az EU-t, hogy kiegyensúlyozott szabályrendszerrel támogassa az európai autóipar versenyképességét.
Két fontos uniós kötelezettség is haladékot kaphat, amely jelentős könnyebbséget hozhat a magyar vállalatok számára. Az MKIK és az SZTFH közösen kezdeményezték, hogy a NIS2 irányelv alapján előírt kötelező kiberbiztonsági auditok határidejét 2025. december 31-ről 2026. június 30-ra tolják el. Bár a szerződéskötési határidő 2025. augusztus 31. változatlan marad, a cégek így több időt kapnának az informatikai védelem és a megfelelőségi rendszerek kiépítésére.
Hasonló átmeneti enyhítés született az ESG-jelentéstételi kötelezettségek terén is: az EU 2025 áprilisában elfogadott "Stop-the-clock" irányelve többéves haladékot ad a fenntarthatósági szabályok alkalmazására. Ennek értelmében a nagyvállalatoknak csak 2028-tól kell először jelenteniük, míg a tőzsdén jegyzett KKV-k 2029-ben válnak érintetté.
Bár a haladék mindkét esetben csak ideiglenes könnyebbséget nyújt, a vállalatok számára már most érdemes megkezdeni a felkészülést. Legyen szó informatikai biztonságról vagy a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges rendszerek kialakításáról, az időben tett lépések kulcsfontosságúak. Aki előre gondolkodik, nem csupán a jogszabályi megfelelést biztosítja, hanem hosszú távon piaci és finanszírozási előnyökhöz is juthat.
