A vásárlóerő tovább csökkent, ami jelentősen befolyásolja a nyugdíjak értékének alakulását.
A munkaerőpiac aktív résztvevői és a nyugdíjasok közötti különbség egyre élesebbé válik, hiszen a nyugdíjak vásárlóereje az év eleji emelés ellenére is 6,4 százalékkal elmarad a fizetésekhez viszonyítva - tájékoztat az Azénpénzem.hu a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján.
A legfrissebb információk szerint az idei nyugdíjemelés nyomán az átlagnyugdíj 222 423 forintra nőtt, míg a medián értéke sajnos nem érte el a 200 ezer forintot. Érdemes megjegyezni, hogy a nagyon alacsony nyugdíjak jelentős része külföldi jogosultságok alapján folyósított résznyugdíj. Az Azénpénzem.hu elemzései szerint idén körülbelül 300 ezer nyugdíjas, ami a nyugdíjasok 12,3 százalékát jelenti, havi 120 ezer forintnál kevesebb juttatásban részesül.
A megváltozott munkaképességűek számára biztosított ellátások átlagos összege januárban 133 147 forint volt a rokkantsági ellátás esetében, ami az öregségi nyugdíj 55 százalékának felel meg, míg a rehabilitációs ellátás átlagosan 67 616 forint volt.
A tavalyi évben végrehajtott 6 százalékos nyugdíjemelés, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, 3,7 százalékos nyugdíjas fogyasztói árindex mellett 2,2 százalékos reálérték-növekedést eredményezett. Ezzel szemben a keresetek reálértéke 2024-re 9,2 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak vásárlóereje a keresetekhez viszonyítva 6,4 százalékkal csökkent, ahogyan azt a cikk elején már említettük.
A portál elemzése alapján egyre szélesebb rést figyelhetünk meg az aktív munkavállalók és a nyugdíjasok között. Míg 2010-ben a nyugdíjak és egyéb juttatások átlagos értéke a nettó átlagkeresetek 65,1%-át tette ki, addig az idei évben, az emelés után, ez az arány már csupán 48,5% alá csökkent.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Juhász László, a szakszervezeti szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke még kritikusabban fogalmazott. Szerinte "ez egy nagyon rossz hír a nyugdíjasoknak", mivel a kormány csak a vásárlóérték megőrzését vállalja, ami valójában a nyugdíjak reálértékének befagyasztását jelenti. A szakértő súlyos hibának tartja, hogy a nyugdíjasok ki vannak zárva a gazdasági fejlődés előnyeiből.
Juhász megemlítette az árrésstoppal összefüggésben, hogy ugyan a rendszer hatékonyan működik, a nagyobb kereskedelmi egységek gyakran áthárítják a különbözetet más termékekre.
A kormány az első nyolc hónap inflációs adataira támaszkodva hozza meg a végső döntést a nyugdíjak emelésének mértékéről.
Ahogy már említettük, Gulyás Gergely a Kormányinfón bejelentette, hogy a kormány 90 milliárd forintot különít el a kiegészítő nyugdíjemelésre. Ez a lépés a 4,5%-os inflációs előrejelzés fényében vált szükségessé, hiszen novemberben várhatóan 1,3%-os korrekcióra lesz szükség. Az átlagnyugdíjasok, akik havi 242 ezer forintot kapnak, így körülbelül negyvenezer forintos éves kiegészítést kaphatnak.
