Tűzfolyosók a Kárpátokban: Innovatív előrejelző rendszer a katasztrófák megelőzésére A Kárpátok festői tájai nem csupán természeti szépségeikről híresek, hanem a régiót fenyegető tűzesetekről is. Most egy új, korszerű előrejelző rendszer bevezetése ígérk

A Corvinus Egyetem szakértői egy innovatív tűzelőrejelző modellt hoztak létre, amely figyelembe veszi az éghajlat, a domborzati viszonyok és az emberi tényezők hatását a tűzveszély felmérésében. Magyarországon különösen Borsod és Heves vármegye emelkedik ki, mint a legnagyobb kockázattal bíró területek.

A vegetációs tüzek kockázata világszerte egyre inkább aggasztó méreteket ölt, és Közép-Európa sem mentes ettől a problémától. A Budapesti Corvinus Egyetem három elhivatott kutatója - Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor - a Nature lapcsaládjába tartozó Scientific Reports folyóiratban közelmúltban megjelent tanulmányukban egy innovatív eszközt alkottak meg, amely segít a tűzveszélyesség hatékonyabb értékelésében a Kárpátok térségében.

A kutatók huszonhét különböző változó segítségével egy átfogó adatbázist hoztak létre a régió éghajlatával, növényzetével, domborzati viszonyaival, valamint társadalmi és gazdasági aspektusaival kapcsolatos információkkal. A Kárpátok 210,000 négyzetkilométeres területén 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet elemeztek. Ezen adatok alapján a tudósok kifejlesztettek egy gépi tanuláson alapuló keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni a tűzveszély legvalószínűbb helyszíneit a hét érintett ország területén. Ez a megközelítés lehetővé teszi a tűzesetek kialakulásában közrejátszó tényezők azonosítását is.

Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között

A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar-szlovák, a szerb-román, valamint az ukrán-lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak.

Elemzésünk legfőbb megállapítása az, hogy a Kárpátok térségében a tűzveszély kiemelkedően magas. Ez nem csupán egy helyi, elszigetelt probléma, hanem széles körű, regionális jelenség. A hatékony védekezés érdekében az érintett országoknak együtt kell működniük, proaktív lépéseket kell tenniük. Szükség van integrált korai figyelmeztető rendszerek kiépítésére, a tűzvédelmi intézkedések koordinált megtervezésére, valamint közös gyors reagálási képességek kialakítására.

Manczinger Melinda, a Corvinus Egyetem kutatója és a tanulmány vezető szerzője elmondta: „Az általunk kifejlesztett előrejelző rendszer sajátos előnye, hogy képes a kisebb területekre fókuszálni. Ennek köszönhetően olyan regionális sajátosságokat tudunk azonosítani, amelyek nagyobb léptékű elemzések során esetleg elkerülnék a figyelmet, pedig helyi szinten kulcsfontosságú szerepet játszanak a tüzek keletkezésében.”

A Budapesti Corvinus Egyetem kutatói által készített részletes tűzelőrejelző térkép kiterjed a teljes Kárpátokra, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyére és Lviv területére.

A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények

A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a tüzek jelentős része emberi tevékenység következménye. Ebből adódóan a megművelt földek, a településektől mért távolság, valamint a népesség sűrűsége bizonyultak a leglényegesebb előrejelző tényezőknek.

A kutatók emellett hangsúlyozták, hogy a domborzati jellemzők – mint a tengerszint feletti magasság, a lejtők dőlésszöge vagy a víztestek közelsége – különböző régiókban eltérő módon befolyásolják a tüzek megjelenését.

Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál - ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.

A hegyvidéki ökoszisztémák, például a Kárpátok területe, rendkívül érzékeny a klímaváltozás hatásaira. Ezek a különleges élőhelyek könnyen reagálnak a környezeti változásokra, ami komoly következményekkel járhat a helyi flórára és faunára nézve.

A szárazabb nyarak és a gyakrabban előforduló hőhullámok nem csupán a tűzesetek kialakulásának valószínűségét fokozzák, hanem az oltási folyamatokat is megnehezítik. Noha a lángok időnként jótékony hatással lehetnek az ökoszisztémára, a tudósok figyelmeztetnek arra, hogy a tűzesetek egyre gyakoribbá válása és pusztítóbb hatásuk komoly veszélyt jelenthet az erdőgazdálkodásra, a mezőgazdasági termelésre és a turizmusra egyaránt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a tűzveszélyes területekkel, és összehangolt erőfeszítéseket tegyünk a tüzek megelőzése érdekében.

A Corvinus Egyetem kutatói által készített részletes tűzelőrejelző térkép mostantól elérhető, amely kiterjed a teljes Kárpátokra, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Lviv megyére. Az alábbi linken megtekintheti az információkat.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, Magyarország

Az indexkép forrása: pexels.com.