A Gázai övezetben tűzszünet és fogolycsere körvonalazódik.

Az izraeli katonai jelenlét a Gázai övezet déli szegletében, különösen az egyiptomi határ közelében, kiemelt jelentőséggel bír. Ez a stratégiai elhelyezkedés számos geopolitikai kérdés középpontjában áll, és kulcsszerepet játszik a térség biztonsági dinamikájában.

A tárgyalások során felmerült egy több kilométer széles demilitarizált zóna kialakítása Izrael és Gáza határvonalán. Izrael továbbra is meg kívánja őrizni katonai jelenlétét ebben a régióban.

A megállapodás három szakaszra oszlik. Az első szakaszban minden egyes felszabadított izraeli női katona után húsz palesztin fogoly nyerheti vissza szabadságát. A kiszabadítandó foglyok személyazonossága még nem került véglegesen meghatározásra, de a kiválasztás során olyan négyszáz rab közül válogatnának, akik legalább huszonöt éve börtönben vannak Izrael területén.

A kilencvenhat túszból hatvankettőről feltételezi Izrael, hogy még mindig életben vannak. A Gázai övezet északi részén élő civilek számára lehetőség nyílik, hogy visszatérjenek otthonaikba, mindezt egyiptomi és katari felügyelet alatt. Ezen kívül naponta körülbelül ötszáz teherautó szállítana segélyt a térségbe, hogy támogassa a helyi lakosságot.

A harmadik fázisban, ami a tizennégy hónapos háború végét jelentené, Gázát egy, a Gázai övezetből érkező, pártsemleges szakemberekből álló bizottság felügyelné, amely minden palesztin frakció támogatását élvezné.

Az utóbbi hetek során az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom aktívan dolgozott a közvetítések előmozdításán, és úgy tűnik, hogy mindkét fél részéről nőtt a hajlandóság a megállapodás elérése iránt. Az októberben tartott tárgyalási forduló azonban nem hozott eredményt, mivel a Hamász elvetette a rövid távú tűzszünetre vonatkozó javaslatot.