Vietnám és az Egyesült Államok kapcsolata: Fizesd meg az árat, de ne várj el semmit cserébe.

Fedezd fel a magyar gazdaság jövőbeli lehetőségeit és szerepét az átalakuló globális gazdasági környezetben a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Ne hagyd ki ezt az izgalmas lehetőséget, jelentkezz most!

A megállapodás értelmében a kommunista kormányzat által irányított ország 20%-os vámokat vezetett be az Egyesült Államokba irányuló exportjára. Ezen felül, még magasabb, 40%-os vámot alkalmaznak azokra az árukra, amelyeket vietnáminak tüntetnek fel, de valójában más országokból - leginkább Kínából - származnak. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokból származó import esetében eltörlik a behozatali adót.

A bejelentés nem sokkal azelőtt érkezett, hogy lejárt volna Trump július 9-ei határideje, ami után magasabb vámok léptek volna életbe a vietnámi kivitelre. Az elnök a Liberation Day során 46%-os rátával fenyegette meg a kommunista vezetésű országot - ezzel a legnagyobb "bűnösök" közt szerepeltek. Pár nappal később ezt 10%-ra mérsékelte, hogy időt adjon a tárgyalásokra, ami úgy tűnik, most hozott eredményt. Ezzel Vietnám az Egyesült Királyság és Kína után a 3. ország, amelyiknek sikerült valamilyen alkut nyélbe ütnie az USA-val a vámháború kitörése óta.

A bejelentés pontosan a Trump által megadott július 9-i határidőt megelőzően történt, amely után jelentős vámemelkedés lépett volna életbe a vietnámi termékek esetében. Az amerikai elnök korábban, a Liberation Day ünnepén, 46%-os vámot helyezett kilátásba, ezzel a kommunista vezetésű Vietnámat a legnagyobb "bűnösök" közé sorolva. Néhány nappal később azonban mérsékelte a retorikáját, és a megfenyegetett vámot 10%-ra csökkentette, lehetőséget adva a tárgyalásokra. Ez a lépés látszólag eredményre vezetett, hiszen így Vietnám az Egyesült Királyság és Kína után a harmadik ország lett, amely megállapodott az Egyesült Államokkal a vámháború kezdete óta.

Nem meglepő, hogy Vietnám az élen jár: a délkelet-ázsiai nemzet jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, és ennek tudatában mindent elkövetett a megállapodás elérése érdekében.

Az Egyesült Államok Vietnám legnagyobb árukereskedelmi partnere, hiszen 2023-ban a vietnámi árukivitel 27%-a az amerikai piacra irányult. Ezzel szemben Kína, a második legfontosabb partner, csak 17%-kal részesedik ebben a kereskedelmi forgalomból.

Az Egyesült Államokba irányuló árukivitel az idei évben a bruttó hazai termék körülbelül 23%-át tette ki.

Nem csoda, hogy a Kommunista Párt vezetője, To Lam szinte azonnal felajánlotta, hogy eltörlik az amerikai importtermékekre kivetett vámokat, illetve hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a kínai árukereskedelmet. Utóbbira azért volt szükség, mert az amerikaiak szemét már régóta szúrta, hogy a Kínával szemben kivetett magasabb vámok elkerülésére egyes ottani exportőrök Vietnámon keresztül juttatták el a termékeiket az USA-ba, majd ott gyakorlatilag átcímkézték, hogy elfedjék az eredeti származási országot.

Míg Kanada bátran szembeszáll a vámháborúval, és nem enged az Egyesült Államok nyomásának, addig Vietnám más stratégiát választott. "Az ország illetékesei emellett a Trump Organization 1,5 milliárd dolláros luxus üdülőkomplexumának fejlesztésére vonatkozó terveit is népszerűsítették. Ez a projekt több mint 990 hektáron terül el, és ötcsillagos szállodák, golfpályák, valamint lakóparkok kialakítását célozza" - emelte ki a Bloomberg.

Eric Trump, az elnök fia, májusban jelen volt a projekt alapkőletételi ünnepségén, ahol Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök is csatlakozott hozzá.

Bár a tőzsdék örömmel fogadták a megállapodást – a Nike és Lululemon részvényeinek értéke is emelkedett a kedvező hír hatására –, az ország gazdaságát jelentős mértékben érintheti a 20%-os általános vám, valamint a 40%-os terhek, amelyeket az átcímkézett termékekre vetnek ki.

A Bloomberg közgazdásza úgy kalkulál, hogy

Vietnám esetében a középtávú előrejelzések azt mutatják, hogy az Egyesült Államokba irányuló exportja akár negyedével is csökkenhet, ami a gazdaságának éves bruttó hazai termékét 2%-kal is veszélyeztetheti.

Az ING szakértői becslése szerint a vámok következtében csökkenő amerikai import 2,5%-os gazdasági kárt okozhat. Ugyanakkor, ahogy ők is hangsúlyozzák, a gazdaságra gyakorolt összes hatás jelentősen függ attól, hogy mely termékekre fogják alkalmazni az illegális származási címkézést Vietnám esetében. Egyes kutatások szerint 2021-22-ben a Vietnámból érkező amerikai importban az úgynevezett "indirekt kínai tartalom" aránya 16-28% között mozoghatott. Mivel ezek a termékek alig tartalmaznak hozzáadott értéket, a GDP-t közvetlenül nem befolyásolják majd jelentősen az import csökkenése. Azonban a csomagolással és szállítással foglalkozó vállalatok érzékelhetik a hiányt. Az ING elemzése alapján a "növekvő átrakodás" jeleit mutató kulcsfontosságú iparágak közé tartoznak a gépek és berendezések, a szigetelt vezetékek és kábelek, valamint a számítástechnikai és elektronikai termékek.

Ez azt jelenti, hogy a szigorúbb eredetellenőrzések miatt a termékek USA-ba történő szállítása valószínűleg költségesebbé válik. Ez nem éppen kedvező hír az amerikai vásárlók számára, akik éppen új számítógép beszerzésén törik a fejüket.

Ahogyan a korábbiakból is kiderül, a vietnámiak számára nem áll fenn különösebb ünneplési ok, még ha sikerült is megállapodásra jutniuk. Azonban van egy pozitívum: a rájuk kirótt 20%-os tarifa még mindig lényegesen alacsonyabb a Kínában érvényben lévő 55%-nál. Ez tovább erősítheti azt a tendenciát, amely Donald Trump előző elnöki ciklusa óta figyelhető meg, miszerint a vállalatok a gyártásukat Kínából Vietnámba helyezik át.

Vietnám kiemelkedő helyzetet vívott ki magának a környező országokkal szemben, hiszen ezek közül egyik sem tudott még megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. Amennyiben a július 9-i határidő után a vámok visszatérnek az április elején bejelentett szintekre, úgy az elektronikai iparágban Malajziának és Japánnak is 24%-os vámokkal kell majd szembenéznie. Ráadásul a japán fél esetében a tárgyalások lelassulásáról is egyre többet hallani. Érdekes módon, a japánok is kedvezőbb helyzetben vannak, mint a jelentős ruházati exportőr Kambodzsa, amelynek vámtétele 49% a saját termékeire.

Kérdéses, hogy mindez mennyire értékelhető pozitívan, különösen annak fényében, hogy a vietnámi munkaerő kezd kifogyni, és a kommunista vezetés is ráébredt: sürgős változtatásokra van szükség a gazdasági modell terén. Vietnám eddigi szép növekedését leginkább az alacsony költségű munkaerő és az alacsony hozzáadott értékű iparágakban működő külföldi gyárak tették lehetővé. Az aktuális megállapodás pedig tovább súlyosbíthatja a helyzetet, és még inkább a "közepes jövedelmű országok csapdájába" taszíthatja őket.

Összességében nagyon rossz üzenete van az alkunak azon országok számára, akik még épp kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak a Trump-kormánnyal.

A megállapodás nem éppen előnyös Vietnám számára: beleegyeztek abba, hogy az amerikaiak 20%-ra növeljék a termékeikre kivetett vámot, míg "viszonzásképpen" ők nullára mérsékelték a saját vámjaikat.

A Truth Social platformon közzétett egyetlen poszt inkább hasonlít egy rövid összegzésre, mintsem egy valódi, komoly megállapodásra. Azok a partnerek, akik a kereskedelmi kapcsolatok alaposabb rendezésére vágynak - például az EU - most újabb, nem éppen bizalomgerjesztő példát láthatnak az Egyesült Királysággal és Kínával kötött megállapodások után.