Von der Leyen kifejezte véleményét a béketárgyalásokról, és határozott üzenetet fogalmazott meg.
A párizsi csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy az európai vezetők biztonsági stratégiája egy új, kritikus szakaszba lépett. Míg egyes államok, mint az Egyesült Királyság és Svédország, aktívan keresik a katonai szerepvállalás lehetőségeit, mások, például Lengyelország és Németország, inkább egy óvatosabb megközelítést választanak. Az azonban egyértelmű, hogy az Európai Unió legnagyobb tagjai nem engedik meg, hogy a béke sorsa csupán Oroszország és az Egyesült Államok kezében összpontosuljon.
Hétfőn Párizsban találkoznak az EU legfontosabb vezetői, valamint több tagállam állam- és kormányői a NATO főtitkárával, hogy megállapodjanak a közös fellépésről az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos lépéseivel szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint "Európa biztonsága fordulóponthoz érkezett", miközben a kontinens vezetői azon dolgoznak, hogy egységes választ adjanak a konfliktushelyzetre.
Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Valóban Ukrajna a téma, de ne feledkezzünk meg rólunk sem."
- írta az uniós végrehajtó testület vezetője.
A párizsi tárgyalások egy átfogóbb diplomáciai folyamat részei, amelynek következő állomása kedden Szaúd-Arábiában vár ránk, ahol a kétoldalú kapcsolatok erősítése érdekében magas rangú orosz és amerikai tisztviselők ülnek le egymással.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy a tárgyalások fő célja a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok újjáépítése, valamint az Ukrajnával kapcsolatos esetleges béketárgyalások előkészítése.
Párizs szívében a brit miniszterelnök, Keir Starmer bejelentette, hogy hamarosan találkozik Donald Trumppal. Az Egyesült Királyság célja, hogy közvetítői szerepet töltsön be az Egyesült Államok és Európa között, elősegítve a párbeszédet és az együttműködést. London nem tartja kizártnak, hogy brit csapatokat küldjön Ukrajnába, amennyiben biztonsági garanciák biztosítására van szükség.
Svédország is nyitott arra, hogy fontolóra vegye a katonai jelenlét bevezetését, amennyiben a tárgyalások igazságos és tartós békéhez vezetnek.
Ezzel ellentétben Lengyelország határozottan elvetette a katonai beavatkozás lehetőségét: Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ország nem fog csapatokat küldeni Ukrajnába.
Németország és Spanyolország egyelőre túl korainak tartja az ukrajnai katonai jelenlétről szóló vitákat, és megvárnák, hogyan alakul a békefolyamat.
A hétfői párizsi találkozón Emmanuel Macron mellett ott voltak Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői is. Ezen kívül részt vettek az Európai Tanács, az Európai Bizottság, valamint a NATO főtitkára is, így a rendezvény igazi nemzetközi színtérré vált.
Magyarország ezzel szemben éles kritikát fogalmazott meg az európai vezetők "háborúpárti" attitűdjével kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy ezzel gátolják a lehetséges békemegállapodás kialakulását.
Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere kifejezte véleményét, miszerint Európának nem lenne szerepe a háború befejezésére irányuló tárgyalásokban, mivel úgy látja, hogy az európai államok szándékosan fenntartják a konfliktust.
Donald Trump egyre inkább saját hatáskörébe vonja az ukrajnai tárgyalásokat, ami komoly aggodalmakat ébreszt Európában. Sokak félelme az, hogy az Egyesült Államok a kontinens szövetségesei nélkül köthet megállapodásokat Oroszországgal, ami jelentős következményekkel járhat a régió politikai dinamikájára nézve.
Jean-Noël Barrot, a francia külügyminiszter véleménye szerint Európa számára "igazi ébredés" elengedhetetlen ahhoz, hogy a kontinens saját kezébe vegye biztonsági helyzetének alakítását.
Zelenszkij szintén felszólította az európai vezetőket, hogy ne hagyják, hogy Washington egymaga döntsön Ukrajna jövőjéről.
Von der Leyen és az Európai Bizottság elnöke, valamint a tagjai várhatóan február 24-én látogatást tesznek Ukrajnában, hogy tiszteletüket tegyék az orosz invázió kezdetének negyedik évfordulója alkalmából.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti külön tárgyalások növekvő bizonytalanságot okoznak Európában, mivel az európai vezetők attól tartanak, hogy kihagyják őket a békefolyamatból. Az elkövetkező hetekben a transzatlanti kapcsolatok és az európai biztonságpolitika alakulása döntő fontosságú lehet a háború jövőbeli irányának meghatározásában.
