A kormány intézkedései talán túlzónak bizonyultak? A magyar vállalatok olyan lépésre készültek, amelyet még az EU sem szorgalmazott.

November elseje egy olyan jelentős változást hozott, amely bár kevesebb figyelmet kapott, mégis rendkívül fontos a cégek számára, és súlyos kényelmetlenségeket okozhat számukra.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény(a továbbiakban: Dáptv.) 119. §-nak (2) bekezdése alapján az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás (AVDH) használata 2024. december 31. napjáig biztosított. Ezen AVDH szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható

- ez szerepel abban a hivatalos tájékoztatóban, amely még a tavalyi év végén jelent meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) honlapján. A közlés emlékeztet, az AVDH-szolgáltatás helyét január elsejétől lényegében a funkcionalitásában legközelebb álló eAláírás vette át, csakhogy ezt a szolgáltatást a gazdálkodó szervezetek képviselői nem használhatják aláírásra.

Bár az AVDH szolgáltatása a jogi személyek számára részben az év elején megszűnt, a korábban említett minisztériumi tájékoztatás egy kis kiskaput hagyott nyitva, amely október végéig még lehetővé tette a szolgáltatás közvetett igénybevételét.

A "támogató szolgáltatással integrált AVDH-szolgáltatás" valójában azt jelenti, hogy bizonyos ügyintézési portálokon – mint például a cégkapu, különböző minisztériumi rendszerek vagy kamarai felületek – ahol az AVDH még a rendszer részét képezte, a cégek képviselői számára lehetőség nyílt arra, hogy a korábbi módszerek szerint aláírásra is használják.

November elsejével véget ért egy fontos lehetőség, amely révén a vállalkozások, egyesületek, alapítványok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervezetek az AVDH segítségével hitelesíthették dokumentumaikat. Ennek következtében az ügyintézés jelentősen bonyolultabbá vált. A jelenlegi állapot szerint az állami, önkormányzati és kamarai ügyintézés során kizárólag a személyes elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott iratok fogadhatók el. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint az AVDH-val hitelesített dokumentumok nem kerülnek elfogadásra, így az ilyen beadványok feldolgozása az állami foglalkoztatási szervek és más hatóságok részéről sem lehetséges.

A FairConto szakmai blog cikkében bemutatta az AVDH történetét. Mint írták, a szolgáltatás 2015-től indult el és bármely magyar ügyfélkapuval rendelkező személy használhatta. A blog kiemelte, az AVDH - a híresztelésekkel ellentétben - egyáltalán nem ütközött az eIDAS rendelettel, az egyfaktoros azonosítás miatt sem. Az Európai Unió Parlamentje és az Európai Bizottság csak később kívánt ajánlásokat tenni és határidőket megfogalmazni az egyfaktoros azonosítás kivezetésére, ami 2027-2028 tájára várható (Romániában az ügyintézés még mindig egyfaktoros). Időközben Magyarországon - erőszakos bevezetés eredményeképpen - kétfaktoros lett az ügyfélkapu, így az AVDH mögötti azonosítási szint is nőtt. Hozzátették:

Az Európai Unió elképzelései alapján a belépő szerepkör (attribútum) azonosításáig az AVDH zavartalanul működhetett volna, és akár a polgári perrendtartás keretein belül is visszaállítható lenne, így visszamenőleg is teljes bizonyító erejű magánokiratként szolgálhatna Magyarország területén.

A blog cikk szerzője, Ruszin Zsolt, aki a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöki posztját tölti be, október közepén egy Facebook-bejegyzésben osztotta meg gondolatait. Kifejtette, hogy egyedüli harcosként lép fel a Fővárosi Törvényszéken, hogy a DÁP eAláírását elismerjék cégszerű aláírásként. Zsolt szavai szerint "egy hatalmas gépezet áll velem szemben, amely látszólag az állam érdekeit szolgálja, miközben évente több tízmilliárd forintos hasznot generál."

A szakértő véleménye alapján, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő alternatíva, a november elsejétől kötelező elektronikus aláírás olyan, mintha a vállalatvezetőknek évente 50 ezer forintot kellene költeniük egy tollra, csupán azért, hogy a cég nevén aláírhassanak.

Az AVDH kiiktatása sajnos elkerülhetetlenné vált, így Ruszin Zsolt a FairConto bejegyzésében rámutatott arra, hogy a megkívánt tanúsítvány biztosításához "a DÁP eAláírás is megfelelő lehetne, azonban ennek a cégszerű aláírási körből való jogellenes kiszorítása is folyamatban van." A szakértő ezt a helyzetet különösen figyelemre méltónak találta, figyelembe véve, hogy a jövőbeni, cégszerű aláírásra alkalmas, magyarországi szolgáltatók által kínált elektronikus aláírás évente 40-50 ezer forintot fog jelenteni a vállalatok számára.

A vállalkozásoknak azért teljesen nem kell kétségbeesni, ahogy az MKOE alelnöke is felhívta a figyelmet, van azonban ennél sokkal kedvezőbb árazásban minősített elektronikus aláírás (14 300 forint évente a legtöbb cégnek), igaz, egyelőre csak angol, olasz, német videós azonosítással.