Európa egy új elektromos jármű piacra dobására készül, amely forradalmasíthatja a közlekedést a kontinensen.
2026-tól kezdődően Spanyolországban fogják gyártani a Leapmotor B10 elektromos SUV Európai piacra szánt verzióit.
Hogy a kínai gyártású autókra kivetett védővámokat elkerülje, a Stellantis távol-keleti leányvállalata, a Leapmotor már jövőre megkezdheti a termelés Európában, azon belül is Spanyolországban, idézi a cég egyik vezető beosztású munkatársát az Automotive News Europe.
A Leapmotor jelenlegi helyzete szerint 20,7%-os extra vámot kénytelen fizetni az EU-n kívüli exportcikkekre, ami a megszokott 10%-os tarifán felül jelentkezik. Ha sikerülne megszabadulniuk ettől a plusz terhetől, akkor az Európában gyártott termékeik ára jelentősen csökkenhet, vagy ha az árakat már eleve az európai gyártás figyelembevételével határozták meg, akkor azok tartósan változatlanok maradhatnak.
A Leapmotor B10 magyarországi bevezetéséről és árairól az alábbi linkre kattintva olvashatsz:
A Leapmotor korábban Lengyelországban indította el gyártási tevékenységét, ahol a T03-as elektromos miniautó készítése zajlott. Ám hirtelen és váratlanul leállították a termelést. Hivatalos megerősítés nélkül érkezett információk szerint a kínai kormány nyomást gyakorolt az európai piacon jelenlévő gyártókra, hogy felfüggesszék beruházásaikat azokban az államokban, amelyek támogatták a védővámok bevezetését.
Lengyelország igennel szavazott, míg Spanyolország tartózkodott, és most kiderült, hogy a B10-est itt fogja gyártani a Stellantis. A hivatalos gyári tájékoztatók szerint három helyszín - Zaragoza, Madrid és Vigo - van versenyben az új üzem számára, de a helyi sajtó Zaragozát tartja a legvalószínűbb választásnak. Érdekesség, hogy mindhárom helyszínen már régóta zajlik a termelés: Zaragozában 1982 óta gyártanak Opeleket, Vigo városában a Citroën 1958-ban állította fel gyárát, míg a madridi (Villaverde) üzem már 1951 óta működik, így történelmi jelentőséggel bír.
Korábban a szlovákiai Stellantis-üzem is felmerült mint potenciális helyszín, ám a magasabb munkabérek, a jelentős cégadó (5 millió eurós éves bevétel felett 24%) és az áprilistól életbe lépett, banki tranzakciókra kivetett különadó miatt a lehetőségeik jelentősen csökkentek.
