Talán az öregség csupán egy illúzió - a tudomány folyamatosan újraértelmezi az időt, és ezzel új lehetőségeket nyit meg előttünk.

Bár a társadalom gyakran problémaként tekint az öregedésre, valójában sokkal rugalmasabb jelenség, mint azt elsőre gondolnánk. A legfrissebb tudományos kutatások alapján nem található egyértelmű biológiai határvonal a középkor és az időskor között. Ezért felmerül a kérdés: valóban létezik-e az öregség fogalma, vagy csupán egy társadalmi konstrukció?

Ma már nem meglepő, ha valaki a 60-70. életévét betöltve is ugyanúgy fitt és energikus, mint egy 40 éves. Az életmódunk tudatos megválasztása segíthet abban, hogy a kor csupán egy szám legyen. Ugyanakkor egy 30 éves is lehet meglehetősen fáradt és leharcolt, ami arra utal, hogy az öregedés folyamata talán inkább a mi döntéseinkből fakad. Az antiaging ipar ezt a jelenséget jól tükrözi, hiszen már 40 milliárd dolláros értékkel bír, és folyamatosan növekszik. 2032-re akár a 60 milliárd dolláros határt is elérheti. Nem meglepő, hogy a fiatalok, már a 16 évesek is aloe verás hidratálókat használnak, táplálékkiegészítőket szednek, és a zsebpénzüket edzőterem bérletre költik. A plasztikai sebészet iránti kereslet pedig már szinte természetesnek számít a fiatal generáció körében.

A legfrissebb tudományos vizsgálatok nem tudtak egyértelmű biológiai határt, értéket vagy számot megállapítani arra vonatkozóan, mikor válik valaki idősnek, és mikor lépünk át a középkorúságból az időskorba. Ezt hangsúlyozza Eric Verdin, a kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet vezetője is.

Ráadásul a Psychology and Aging folyóiratban megjelent legújabb értekezés szerint egyre magasabb korban tekintünk valakire idősként. Ma a középkorú és még idősebb felnőttek sem érzik magukat annyi idősnek, amennyi a személyigazolványukban szerepel. Tovább is élünk és el is utasítjuk az öregedés tényét. De mi is maga az öregedés, ami elől menekül mindenki, mintha nem lenne az élet természetes velejárója?

Évszázadokon keresztül annak volt a szinonimája, hogy valaki már nem képes ellátni a feladatait, támogatni családját, közösségét. A nyugdíj bevezetése azt jelentette, valaki olyan idős, hogy már ideje megpihenni, mindegy, milyen jók is a képességei. Az általános, mindenkire kiterjedő nyugdíjbiztosítás Otto von Bismarckhoz köthető, aki a németországi szociáldemokrata mozgalom hatására 1889-re számos társadalombiztosítási rendszert vezetett be, köztük a nyugdíjrendszert is. Ebben az évben megkezdte a nyugdíjtörvény bevezetését.

Bár az Egyesült Államokban a hivatalos nyugdíjkorhatár 2026-tól 67 év, az átlagos amerikai általában már 62 éves korában befejezi a munkát és nyugdíjba vonul. A legtöbben 60 és 65 éves kor között teszik le a lantot, még akkor is, amikor a várható élettartam jelentősen megnőtt az elmúlt száz évhez képest.

Az öregedés a legerősebb kockázati tényező a legtöbb nem fertőző betegség, például a rák, a cukorbetegség és az Alzheimer-kór esetében. A legtöbb idős ember életének jelentős részét kiteszik ezek az életkorhoz kapcsolódó egészségügyi problémák, az amerikai 60 év feletti felnőttek közel 95 százalékának van legalább egy krónikus betegsége, közel 80 százalékuknak kettő vagy több.

A bizonytalanság sokasága jellemzi a mai világot, de egy dolog biztos: senki sem vágyik arra, hogy megöregedjen, különösen a mai korban, amikor a fiatalság megjelenítése dominál. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a közélet hírességei sem igazán segítik elő az öregség természetes elfogadását. Számos színész és színésznő, akik már túlléptek a 40-en, inkább a ránctalanító kezelésekhez folyamodnak, hogy elrejtsék az idő múlásának jeleit, ami nem csupán a saját, hanem a társadalom öregedéssel kapcsolatos attitűdjére is hatással van.

Az életkori sztereotípiák az utóbbi 200 évben egyre inkább megerősödtek, és a WHO felmérései szerint nap mint nap jelen vannak mindennapjainkban. A munkahelyi toborzás során gyakran előnyben részesítik a fiatalabb jelölteket, míg az idősebb generációkat a Z és Y generációk "boomernek" bélyegzik. Sajnos sok esetben nem kapják meg azt a tiszteletet, ami korábban kizárólag a tapasztalataik és éveik alapján járt számukra. Ezzel szemben a keleti kultúrákban, például Kínában és Koreában, az időskor a bölcsesség szimbóluma, és az évek számának megítélése mély kulturális értékeket hordoz.

Becca Levy, a Yale Egyetem epidemiológia és pszichológia professzora rámutatott, hogy a korhoz kapcsolódó negatív hiedelmek súlyosbíthatják a fizikai, mentális és kognitív egészségi állapotot. Ezzel szemben a pozitív gondolkodás és hiedelmek kedvező hatással lehetnek az egészségre, javítva az általános jólétet és életerőt.

A hosszú élettartammal foglalkozó kutatások száma szinte végtelen, és folyamatosan bővülnek a sejtek átprogramozására irányuló kísérletek, az új gyógymódok fejlesztése, valamint a gyulladások megszüntetésére tett erőfeszítések. Ugyanakkor a természetes megoldások is egyre nagyobb népszerűségnek örvendnek; az időszakos böjt és a kalóriamegvonás olyan módszerek, amelyek potenciálisan hozzájárulhatnak az élet hosszabbításához.

A folyamatos aggodalom és szorongás fokozza a krónikus betegségek kialakulásának esélyét, ráadásul biológiai korunk is felgyorsul ezek következtében. Ez a jelenség azonban nem egy olyan egyértelmű folyamat, mint a pubertás vagy a menopauza, amelyek jól körülhatárolt mérföldköveket képviselnek az életünk során, és univerzális jellemzőkkel bírnak a különböző életszakaszokban. Az öregedés ennél sokkal összetettebb: több tényező együttes hatása révén alakul ki, amelyet a fiziológiai károsodás és a degeneráció fokozatos felhalmozódása jellemez. Ez a leépülés zavarokat okoz a sejtek és szövetek normális működésében, megnehezítve ezzel a szervezet alkalmazkodását az idő múlásával.

Az utóbbi három évtized során a kutatók fáradhatatlanul dolgoztak azon, hogy megtalálják azokat a mérőszámokat, amelyek hűen tükrözik az ember biológiai életkorát. Különböző tényezőket, mint például a fizikai állapotot, a lipidprofilokat és a DNS-károsodás mértékét, potenciális biomarkereként azonosították. Ennek ellenére még mindig nem létezik olyan egyetemes mérce, amely megbízhatóan értékelné az egészséges öregedés folyamatát.

Mindenki saját módján éli meg az öregedést, és vannak, akik hosszú éveken át megőrzik életerejüket és vitalitásukat. Őket hívjuk szuperkorúaknak – olyan emberek, akik a 70. születésnapjukat követően is derűsek, fiatalosak és egészségesek.

A 2050-es évre prognosztizált adatok szerint a globális népesség körülbelül egyharmada 60 éves vagy annál idősebb lesz, ezért kiemelkedően fontos, hogy meghatározzuk, mit is jelent az egészséges és harmonikus öregedés, és hogyan támogathatjuk egymást ebben a folyamatban. Nem kétséges, hogy a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stressz kezelésének fontossága alapvetően hozzájárul a boldog és kiegyensúlyozott időskor megteremtéséhez.