Titkos tanácskozás zajlik Pekingben: Hszi Csin-ping óriási lépésre készülhet, amely jelentős hatással lehet a világgazdaságra - Pénzcentrum.

Kína legfelsőbb vezetői Pekingben gyűlnek össze, hogy meghatározzák az ország következő évtizedre szóló céljait és törekvéseit, amelyek alapján elkészül a 2026-2030 közötti időszakra vonatkozó következő ötéves terv.

A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, amely az ország legfelsőbb politikai testülete, évente egy alkalommal, egy hétig tartó tanácskozásra gyűlik össze, ezt a rendezvényt Plénumnak hívják. Az itt született határozatok képezik majd a világ második legnagyobb gazdaságának következő ötéves tervét - számol be róla a BBC.

A komplett terv hivatalos bemutatására jövő évben kerül sor, ám a tisztviselők várhatóan már szerdán utalni fognak a tartalmára, és a következő héten további részletekkel is szolgálhatnak.

Neil Thomas, az Asia Society Policy Institute szakértője, így fogalmaz: "A nyugati politikai rendszer a választások periódusaira épül, míg a kínai politikai döntéshozatal inkább átfogó tervezési ciklusokban zajlik. Kína ötéves tervei világosan körvonalazzák az ország célkitűzéseit, irányt mutatnak a vezetés számára, és az állam erőforrásait ezeknek a jól meghatározott céloknak az elérésére irányítják."

A kínai ötéves tervek története mélyen befolyásolta a világgazdaság fejlődését. 1981-ben indult el az a kezdeményezés, amely Teng Hsziao-ping "reform és nyitás" politikájának keretein belül formálta Kína gazdasági felemelkedését. Ez a folyamat nem csupán a helyi gazdaságot formálta át, hanem globális szinten is átrendezte a gyártási láncokat, valamint hozzájárult a nyugati ipari munkahelyek kiszervezésének növekedéséhez.

A 2000-es évek elején Kína már előre gondolkodott, és lépéseket tett annak érdekében, hogy elkerülje a "közepes jövedelmű csapda" csapdáját. 2010-ben hivatalosan is elindították a "stratégiai feltörekvő iparágak" programját, mellyel a zöld technológiák, mint az elektromos járművek és napelemek fejlesztése került a középpontba. Ezzel Kína célja az volt, hogy fenntarthatóbb jövőt építsen, miközben gazdaságát is modernizálja.

Ma Kína nemcsak a megújuló energiaforrások és elektromos járművek vitathatatlan világvezetője, hanem közel monopolhelyzetben van az ezek gyártásához szükséges ritka földfémek ellátási láncában is. Ez a dominancia olyan erős pozíciót biztosít Pekingnek, hogy a ritka földfémek exportjának nemrég bevezetett szigorítását Donald Trump úgy jellemezte, mint kísérletet "a világ foglyul ejtésére".

A legfrissebb ötéves tervek középpontjában a "kiemelkedő minőségű fejlődés" áll, amelyet Hszi Csin-ping 2017-ben hirdetett meg. Ez a stratégia célja az amerikai technológiai fölény kihívása, valamint Kína ipari vezető szerepének megszilárdítása. A TikTok, a Huawei és a DeepSeek AI mind a kínai technológiai fejlődés figyelemre méltó jelképei.

A nyugati országok azonban egyre inkább nemzetbiztonsági fenyegetésként tekintenek erre a fejlődésre. A népszerű kínai technológiák betiltása vagy betiltási kísérletei világszerte internetfelhasználók millióit érintették és diplomáciai vitákat váltottak ki.

Washington most már megakadályozza a fejlett félvezetők, mint például az Nvidia chipjeinek Kínába történő exportját, így valószínű, hogy a "magas minőségű fejlődés" fogalma "új minőségű termelőerőkké" alakul át. Ezt az új szlogent Hszi 2023-ban vezette be, amely a hazai büszkeséget és a nemzetbiztonságot helyezi a középpontba.

A következő ötéves terv egyik központi eleme valószínűleg az önellátás lesz minden területen, különösen az innováció csúcsán. "A nemzetbiztonság és a technológiai függetlenség most Kína gazdaságpolitikájának meghatározó küldetése" - magyarázza Thomas. "Ez visszavezethető a kínai kommunizmust megalapozó nacionalista projektre, amely biztosítani akarja, hogy az országot soha többé ne uralják külföldi hatalmak."